A jog jelképe. A nackók meg sikoltozzanak. Ez a dolguk.
Amikor ezt a fényképet nézem, amelyen a székelyudvarhelyi rendőrség gépkocsija látható a „Helyi rendőrség” felirat román és magyar nyelvű változatával, az az üdítő érzés jár át, hogy
ahol látható és nemzetközi szinten értékelt próbálkozások történnek a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.
Különben, ahogy azt a törvény is előírja, természetes dolog, hogy azokban a térségekben, ahol egy jelentős nemzeti kisebbség él, a nyelvét is használják a helyi közigazgatáson belül, vagy az igazságszolgáltatási rendszer intézményeiben, mind az ingatlanokon, mind az olyan gépkocsikon, mint amilyen a helyi rendőrségé.
Sajnos, mint sok más helyen, a gyűlölet apostolai, akiknek a más nemzetiségűek, etnikumúak, vallásúak, szexuális irányultságúak stb. elítélése és megbélyegzése az egyetlen visszatérő üzenetük, ezt a képet nacionalista-sovén szellemben használták fel, hogy a magyar etnikumú honfitársainkkal szembeni ellenségességet táplálják. Az ilyenfajta viselkedés veszélyes, antidemokratikus és csakis ellenségeskedéshez, feszültségekhez, valamint az előítéletek és irracionális gyanakvás fennmaradásához vezethet.
A demokrácia olyan keret, mely mindenki számára lehetővé teszi a békés együttélést és együttműködést, minden egyén legitim érdekeiért és személyes törekvéséért, és a közjóért egyaránt. Márpedig:
„Románia minden állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, faji, nemzetiségi, etnikai származási, nyelvi, vallási, nemi, véleményi, politikai hovatartozási, vagyoni, vagy társadalmi származási különbség nélkül.” (Részlet Románia alkotmányából – a szerk.)
Egy demokráciában az emberek, közösségek közötti különbségek a társadalom kulturális, vallási és etnikai örökségét gazdagítják. A nyilvánvaló szűklátókörűséget tanúsító nacionalisták és szélsőségesek
melyben senkinek sincs joga „másfajta” lenni, ami lényegében egy üldöztetéseket és mesterséges társadalmi feszültségeket keltő szörnyűséges diktatúrához vezet.
Nem, hazánk nem eshet a nacionalisták, a sovének, a szélsőségesek és a propagandájuk prédájául, mert diskurzusuknak a gyűlölet a fő pillére. Arra szólítom fel a racionális és a nyitott társadalom demokratikus értékeit vállaló hangokat és elméket, hogy bírálják és szorítsák ki a felebarátokkal szembeni gyűlölettel telített túlkapásokat és radikalizmusokat.
Hozzáteszem még, hogy több demokráciában is léteznek kétnyelvűen feliratozott rendőrségi, vagy az állam más intézményeihez tartozó járművek. Ugyanez a helyzet Nagy-Britanniában a gael kisebbséggel, vagy Spanyolországban a baszkok és a katalánok által lakott térségekben, illetve Olaszországban a német kisebbség esetében. Tehát a sovén nacionalisták, amikor agresszívan nyilvánulnak meg a demokratikus és civilizált Európában természetes dolgokkal szemben, gyakorlatilag ki akarják vezetni Romániát az Európai Unió lényegét adó értékek közegéből.

hiszen ez erősíti országainkat és összességében az Uniót. Egy szabad társadalomnak az emberi jogok és a kisebbségek jogai iránti tisztelet képezi az alapját.
Ami pedig e helyi rendőrségi gépkocsik feliratozásának törvényességét illeti, azt a helyi közigazgatásról szóló, 2001. április 23-i 215. sz. törvény szabályozza, mely szerint „azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, a helyi közigazgatás hatóságai, az alárendeltségükben álló közintézmények, valamint a kihelyezett közszolgáltatások velük kapcsolatosan biztosítják az anyanyelvük használatát is, az alkotmány, a jelen törvény és a Románia által aláírt nemzetközi szerződések rendelkezéseinek megfelelően […] A helyi közigazgatási hatóságai biztosítani fogják a települések, illetve a hatáskörükbe tartozó közintézmények nevének, valamint a közérdekű tájékoztatóknak a kérdéses kisebbségekhez tartozó állampolgárok nyelvén történő megjelenítését, a (2) bekezdésben szereplő feltételekkel”.
Tehát a szélsőségesek – általában – nemcsak bármilyen társadalmi reformmal szemben ellenségesek, mely az emberi és kisebbségi jogok szélesebb körű elismerését jelentené, de még a hatályos jogrendben már szentesített jelentős demokratikus eredményekkel is szembeszállnak. A jövő évi választásokra való tekintettel és a menekültválság, vagy más, a következő időszakban lehetséges politikai, gazdasági és társadalmi válságok körülményei között várható, hogy a sovén szócsövek folyamatosan táplálni fogják az előítéletek és gyűlölet hullámát. Eredményességük attól függ, hogy a demokratikus meggyőződésű polgárok mennyire lesznek elkötelezettek abban a folyamatban, melynek célja kitermelni azokat az ellentesteket, melyekkel ellen lehet állni és szilárdan meg lehet őrizni hazánkban a nyitott társadalom értékeit.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.