Magyar Napok: ázik a Farkas ucca (FOTÓK)

Mindent a helyén találtunk. Ott voltak az ennivalósok, az innivalósok, a vásárosok, a könyvesek, a sajtósok, a kultúrások, a zenészek. Csak két dolog hiányzott: a nép és a hangulat.

Viszont volt egy extra és szívós jelenlevő: az apró szemű eső. Amennyit az ortodox pópák imádkoztak az esőért, nem is csodálkozhatunk ezen. De ne tessék sötét magyarellenes összeesküvésre gondolni. Ilyen a természet néha. Pajzán, mint egyes gyertyák (lásd alább).

Az Egyetem utcai parkolóban felállított kajasátron is látszik, hogy itt valami elmosta a jónépet.

Viszont csinos az összhang: sárga ernyő, zöld kabátka, sárga gumicsizma. Minden trendben van!

A sütők-főzők is derekasan tartják a frontot. Kár, hogy frontátvonulás van éppen.

És ni, milyen olcsó az ízes falat. Ja, hogy 10 dekája ennyi.

És ami szép, az szép. Ez a tele bogrács például szinte-szinte olyan, mint a ragyogó Nap.

A kukásautó délután háromkor vígan végigmegy a Farkas utcán. Francba az esővel, na.

Az egyetlen vásári résztvevő, ami örül a víznek: a növény.

Lehangolt hangolás. Viszont a zene jónak ígérkezik. Nem csak cipő nélkül. Gumicsizmával is.

Mosolygós arcokat kerestünk. És ezek a savanyúságok valóban bájosan mosolyognak.

És íme! Nem, ezek nem szexuális segédeszközök. Ezek pajzán gyertyák. És csodaszépek.

Még egy mosolygós arc. Ő nem bánja az esőt. Fedél alatt van. És gazdira vágyik.

A Paprika Rádió sátrában, fejünket rá, hogy időjárást jelentenek. Feljelentik a fránya időt. Helyes!

És még egy mosolygós arc. Hun a divat!

A Communitas Sátorban üzenni lehet a Communitasnak. Aki üzen, cukrot kap!

És minden ellenkező híresztelés ellenére nem igaz, hogy a kutya se tér be a vásárosok sátraiba. Itt a bizonyíték.

Fotók: Fall Sándor, Szántai János