Kortárs víziók kavalkádja a New Yorkban (FOTÓK)
Tegnap délután berobbant a New York, a Mimesis Fesztivál idei kiadásának megnyitójával.
A rendezvényt Márkos Tünde, az Origo Egyesület elnökasszonya, Zakariás Ágota művészettörténész, továbbá Kispál Ágnes-Evelin és Kispál Attila, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér kurátorai nyitották meg. Sajnos a szó elveszett a térben, tekintettel arra, hogy hangosítás nem volt. Viszont a látvány pótolta az szonorikus hiányosságokat. Kérem tisztelettel, volt ott minden, mi szemnek ingere, és a számos látogató fenékig ki is élvezte. Körülnéztünk a New York romjain viruló kortárs vizuális művészeti parádén. (A Mimesis Fesztivál kiállításai a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt látogathatók, reggel tíz és este nyolc óra között.)
A girográf igazán gyerekbarát kiállítási tárgy. És milyen ábrákat tud rajzolni! Adorjáni Márta alkotása mágnesként vonzott minden interaktivitásra hajlamos látogatót.
Egyes kiállított tárgyak időnként elmozdulnak a helyükről. Az egyik folyosón Szőcs Zoltánnal, vagyis Zörgővel futottunk szembe, aki saját magát állította ki.
Szem kinyit. Szem becsuk. Rád néz. Nem néz rád. Forog, nem forog. Zöld, vörös. Márkos Tünde komplex installációja. Itt hang is van, csak hát a fotográfia nem tudja visszaadni.
Irsai Zsolt (Zacsek) nem csak vonzotta, fel is használta a gyermekeket alkotása megvalósításához. Mit mondjunk, így könnyű sikert aratni.
Ez az az eset, amikor a képkeret mozog, nem a galamb. Makkai Bence munkája. Kedvencgyanús.
A kitartó közönség igyekezett minden hangfoszlányt elkapni a megnyitóbeszédekből. Nekünk ez nem ment, úgyhogy tovább is álltunk. Mentünk, na. Szobákra!
Valahol a New York labirintusa mélyén Szentes Zágon Minótaurusza várta az arra csellengő Ariadnékat és Thézeuszokat. És másokat is. Mindenkit!
Zörgő időközben visszatért kiállítási... helyére. És készen is van a nagy mű. A gép dolgozik, az alkotó... hát, ő is.
Darvay Tünde (Napocska) idei szobájában ellaknánk, bizony isten. Még a plüssmaci szerepét is vállalnánk. Bűbájos világ ez, na.
Wahorn András táblaképe. Ha az ember jól odafigyel, valahonnan felhangzik a
">Már megint itt van a szerelem dallama is.
Közben hangolnak a zenész hölgyek is: Miklóssy Hajnal Melinda és Crasi Ana Maria Leona. A hegedű mint gitár. Az elektromos zongora mint elektromos zongora.
És a Guriga, Lőrincz Gyula performansza. De így jár az, aki a gyermekét is beveti. Mindenki csak őt nézi. De van is mit, mert irtó profin rója a talajmenti Ringli. Spíl. köreit. A végtelenségig akár.
Fotók: Kerekes Emőke, Erdély László, Szántai János
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…
Sánta Miriám
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”
Sólyom István
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
