Kortárs víziók kavalkádja a New Yorkban (FOTÓK)
Tegnap délután berobbant a New York, a Mimesis Fesztivál idei kiadásának megnyitójával.
A rendezvényt Márkos Tünde, az Origo Egyesület elnökasszonya, Zakariás Ágota művészettörténész, továbbá Kispál Ágnes-Evelin és Kispál Attila, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér kurátorai nyitották meg. Sajnos a szó elveszett a térben, tekintettel arra, hogy hangosítás nem volt. Viszont a látvány pótolta az szonorikus hiányosságokat. Kérem tisztelettel, volt ott minden, mi szemnek ingere, és a számos látogató fenékig ki is élvezte. Körülnéztünk a New York romjain viruló kortárs vizuális művészeti parádén. (A Mimesis Fesztivál kiállításai a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt látogathatók, reggel tíz és este nyolc óra között.)
A girográf igazán gyerekbarát kiállítási tárgy. És milyen ábrákat tud rajzolni! Adorjáni Márta alkotása mágnesként vonzott minden interaktivitásra hajlamos látogatót.
Egyes kiállított tárgyak időnként elmozdulnak a helyükről. Az egyik folyosón Szőcs Zoltánnal, vagyis Zörgővel futottunk szembe, aki saját magát állította ki.
Szem kinyit. Szem becsuk. Rád néz. Nem néz rád. Forog, nem forog. Zöld, vörös. Márkos Tünde komplex installációja. Itt hang is van, csak hát a fotográfia nem tudja visszaadni.
Irsai Zsolt (Zacsek) nem csak vonzotta, fel is használta a gyermekeket alkotása megvalósításához. Mit mondjunk, így könnyű sikert aratni.
Ez az az eset, amikor a képkeret mozog, nem a galamb. Makkai Bence munkája. Kedvencgyanús.
A kitartó közönség igyekezett minden hangfoszlányt elkapni a megnyitóbeszédekből. Nekünk ez nem ment, úgyhogy tovább is álltunk. Mentünk, na. Szobákra!
Valahol a New York labirintusa mélyén Szentes Zágon Minótaurusza várta az arra csellengő Ariadnékat és Thézeuszokat. És másokat is. Mindenkit!
Zörgő időközben visszatért kiállítási... helyére. És készen is van a nagy mű. A gép dolgozik, az alkotó... hát, ő is.
Darvay Tünde (Napocska) idei szobájában ellaknánk, bizony isten. Még a plüssmaci szerepét is vállalnánk. Bűbájos világ ez, na.
Wahorn András táblaképe. Ha az ember jól odafigyel, valahonnan felhangzik a
">Már megint itt van a szerelem dallama is.
Közben hangolnak a zenész hölgyek is: Miklóssy Hajnal Melinda és Crasi Ana Maria Leona. A hegedű mint gitár. Az elektromos zongora mint elektromos zongora.
És a Guriga, Lőrincz Gyula performansza. De így jár az, aki a gyermekét is beveti. Mindenki csak őt nézi. De van is mit, mert irtó profin rója a talajmenti Ringli. Spíl. köreit. A végtelenségig akár.
Fotók: Kerekes Emőke, Erdély László, Szántai János
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
