A törvény akkora vihart kavart, hogy azóta is zengenek a mindenféle zászlók alatti harci énekek. Kérdés, akkor mi lesz, ha alkalmazni kezdik. Minden vétkes ellen.
„… valamint az etnikai, faji, vagy vallási alapú gyűlölet és erőszak, egyes rasszok felsőbbrendűsége és mások alsóbbrendűsége, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, az alkotmányos rend, vagy a demokratikus intézmények erőszakos megváltoztatása, a szélsőséges nacionalizmus. Ebbe a kategóriába beletartozhatnak jogi személyiséggel rendelkező, vagy azzal nem rendelkező szervezetek, politikai pártok és mozgalmak, egyesületek és alapítványok, az utólagosan módosított és kiegészített, valamint újra kihirdetett 31/1990-es társasági törvény által szabályozott társaságok, melyek megfelelnek a jelen bekezdésben szereplő rendelkezéseknek.” Ez áll – többek között – a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiesség elleni bűncselekményekért elítélt személyek kultuszát tiltó, Klaus Werner Johannis elnök által nemrég kihirdetett törvényben.
Érdekes és ugyanakkor nyugtalanító ez a némiképp váratlanul előbukkant törvény, mely – szerintem –
Természetesen megvan a maga haszna, de mint minden mesterséges gyógyszernek, elképzelhető, hogy nem várt mellékhatásai lehetnek!
Egyesek azt állítják, hogy a törvény bizonyos mértékig a magyarokra is vonatkozik, nevezetesen a „követelőző” szervezeteikre és hogy a legionáriusokra és kommunistákra való expresis verbis utalások csak egyfajta álcát jelentenek. Nem tudom, mit higgyek… Mindenesetre, ha már jelképesen beszélünk, ahogy évről évre egyre kiterjedtebb az aszály és az ezzel járó kánikula, úgy gyülekeznek a feszültségek egyre sötétebb felhői a Kárpát-medencében. Főleg, hogy 2016 elejétől a végéig választási év lesz, a marosvásárhelyiek számára pedig (mert más portára nem merünk átkalandozni) egyre nehezebben belélegezhető a politikai légkör.
Apropó légkör, itt van az Azomureş Kombinát, melynek kedvéért most egy zárójelet iktatnék be – remélem, elnéznek ennyi szerzői önteltséget… – és olvasásra ajánlom egy régebbi, Marosvásárhelyi és kolozsvári antipárhuzam című cikkemet, melyet ezen a portálon tettem közzé és melyből most egy bekezdést idézek:
„Megfigyeltem, hogy ebben a városban a legakutabb ügy az a kényelmetlenség, amit a magyarok éreznek és szinte nyíltan ki is fejeznek
egy 60-as évek környékén elkezdődött folyamat révén ugyanis a románok az utóbbi évtizedekben többségbe kerültek. Általában közvetlenül a Ceauşescu-rezsimet vádolják ezzel a politikával, melynek révén a megyeszékhely iparosítása keretében szisztematikusan románokat hoztak ide, szimbolikusan és nemcsak szimbolikusan pedig az Azomureş Vegyi Kombinátot tartják az elrománosítás előretolt bástyájának.”
Azért idéztem ezt a bekezdést, mert az utóbbi hetekben egyre hevesebb támadás tapasztalható a Marosvásárhelyt folyamatosan szennyező kombinát ellen. A támadás zömmel a társadalom magyar része felől érkezik, mely be akarja záratni az Azomureşt, akármennyi környezetvédő beruházással is dicsekszik a kombinát. (A Stop Azo nevű, a Facebookon is jelenlevő kezdeményező csoport, az augusztus 13-i, kombinátellenes tüntetés szervezője viszont szemmel láthatóan román nemzetiségű – a szerk.)
Meglepő, hogy ehhez a hangzavarhoz – talán választási, talán más természetű érdekből – Dorin Florea polgármester is csatlakozott! Mindenesetre, a város teljes érintett és felelős része azt figyeli, hogy az Azomureş tulajdonosai az év végéig vajon betartják-e ígéretüket és tényleg befejezik azokat a beruházásokat, melyek nyomán a kombinát többé nem fog szennyezni…
Visszatérve a… saját dolgainkhoz, megfigyeltük, hogy a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő megnyilvánulásokat büntető törvény megjelenését az online médiában az AEÁ kérésének teljesítéseként tálalják.
„Ez a jogszabály bekerült a biztonság szférájába, következésképpen ez
melynek ugyanilyen jellegű végrehajtási eszközöket biztosítanak: nemcsak az ügyészség, hanem a titkosszolgálatok bevonásával is”, írja blogján Mircea Stănescu történész. Ezért nagyon is valószínű, hogy ha a törvény szempontjából netán rosszul lépne, az Új Jobboldal büntetést kaphat. De a Jobbik és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is, amennyiben a képviselőik, vagy a szimpatizánsaik a törvényt sértő módon nyilvánulnak majd meg Románia területén.
Ezzel összefüggésben csak remélni lehet, hogy mostantól – és főleg jövő év márciusától kezdve – nem lesz részünk etnikumok közötti feszültségekben, konfliktusokban és ezek erőszakos következményeiben…
Mert egyesek azt állítják, hogy éppen e törvény megjelenése – a „provokáció–bosszú” típusú reakció miatt – fogja ezeket a nemkívánatos konfliktusokat felerősíteni és katalizálni!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.