A Testünk: a belső univerzum című kiállítás minden idők egyik legnépszerűbb tárlata. Hogy miért? Hát mert valódi emberi testek a kiállított tárgyak.
Július 17-étől, azaz holnaptól kezdve a rendkívüli (és gyakran nagy botrányokat kavaró) kiállítás október 31-ig látogatható a kolozsvári Julius Mallban.
Összesen több mint 200 darab kiállított, nos, tárgyon követhetjük az emberi szervezet csodálatos belső felépítését és működését. És persze azt is, hányféleképpen romboljuk ezt a csodálatos felépítményt, saját testünket, a lehető legkülönbözőbb káros szenvedélyek által.
A kiállított emberi testeket folyékony szilikongumi segítségével preparálták, hogy minden részlet kiválóan látsszon.
A kiállítás naponta reggel 10.00 és este 22.00 óra között tekinthető meg, a Julius Mall erre a célra kialakított kiállító termében
A kiállítás sikeréhez mérhetők a jegyárak is. Egy felnőtt hétfőtől péntekig 45 lejt fizet egy jegyért. Szombaton és vasárnap viszont 54 lejt. Diákoknak és nyugdíjasoknak ugyanebben a rezsimben 35, illetve 45 lejbe kerül egy jegy. 7 és 18 év közötti gyerekek számára a variánsok: 28, illetve 34 lej per fő. Vannak csoportjegyek, családi jegyek is, a világszerte megszokott árstratégiák szerint.
Hát, nem olcsó. De a szervezők és a mutatók szerint megéri. Ilyet ritkán lát az ember.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.