Önnek melyik Ponta tetszik a legjobban? Lehet szavazni!
Nézze meg a pontákat, és döntsön!
1. Az afro-ponta.
A nemzeti változat. Igazi macsó, fejlett ööö... többségi öntudattal. Markáns illat járul hozzá. Ő a mioritikus Shaft. Vagy Jules Winnfield.
2. A gangnam-ponta.
A trendi változat. Nagyon eredeti, nem másolja mások séróját és gyorsan pereg a nyelve. Több nyelven egyszerre.
3. A transzi-ponta.
A multikulti változat. Színes egyéniség. Vagy inkább, egyéniségek. A nevét nem Erdélyről kapta.
4. A karl-albert-ponta
Az entellektüel változat. Vág az esze, mint Einstein borotvája, és tudja, mit kezdjen az ország tőkéjével.
5. Az atya-ponta
Az alapító változat. Sokat nem tudunk hozzáfűzni. Ő minden törvények atyja.
6. Monte Ponta
A valós változat. Legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint.
6. Chuck (csak) ponta
A végső változat. Amikor már semmi nem segít.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...
„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Fegyveres kísérők állig feketében – videót és részleteket tettek közzé a ma hajnali Georgescu-kiemelésről
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) hétfőn felvételeket tett közzé a Călin Georgescu mogoșoaiai villájában tartott házkutatásról.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
