Ha a románoknak szabad, a magyaroknak miért nem?

Múlt vasárnap több mint 5.000 moldovai és romániai tüntetett Chişinău központjában és szavazott jelképesen a két állam egyesülése mellett. Az eseményt a Cselekvés 2012 Unionista Platform (Platforma Unionistă Acţiunea 2012) és a Moldova Ifjai (Tinerii Moldovai), valamint sok más Pruton túli szervezet szervezte, melyek

vissza szeretnék állítani Románia régi határait.

Szintén vasárnap, de Brassóban, Románia volt elnöke, Traian Băsescu újra kijelentette, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai körülmények között Moldova számára a Romániával való egyesülés lenne az egyetlen életképes megoldás. Erről beszélget Vasile Botnaru Igor Boţan elemzővel.

Szabad Európa: A politikusok rendszeresen előveszik az unionista kártyát. Úgy tűnik, ezúttal egy olyan csoport lehelt belé újra életet, melynek – látszólag – semmi köze sincs a politikai szervezetekhez. Mit gondol a 90-es években létezett hangulat újbóli felidézéséről?

Igor Boţan: Az unionista mozgalom jelenleg a civil szférában zajlik, mely a történelmi igazságra, Moldova Köztársaságnak az elitek endémiás korrupciója miatti becsődölésére és az új regionális körülményekre hivatkozik, melyek illuzórikussá teszik Moldova Köztársaság belátható időn belüli csatlakozását az Európai Unióhoz. Igaz, hogy egy ilyenfajta civil mozgalom némileg kiszorítja a már ismert unionista pártokat, melyek nem tevékenykedtek túl jól. És ez a civil mozgalom egy

új, fiatal unionista elit létrehozására törekszik,

mely már alakul a Cselekvés 2012-nek nevezett, civil szervezetekből álló konglomerátumra támaszkodva, melynek nem annyira vezetője, mint inkább néhány szenvedélyes aktivistája van, ha mondhatjuk ezt így.

Tehát az előző nemzedék, Iurie Roşca, Mircea Druc helyett már megjelentek az új unionista vezetők? Az unionistáknál megtörtént a nemzedékváltás?

Új nemzedék jelent meg Moldova Köztársaság függetlenné nyilvánítása óta. Jó iskolákat végeztek és, mint mondtam, szenvedélyesek. Nem hiszem, hogy azok a politikai pártok, melyek csődöt mondtak ebben az unionista igyekezetben…

Az ön által említett pártoknak nem sikerült megfertőzniük az egész társadalmat. A fiatalok vajon képesek lesznek erre? És milyen nyelvezetet használnak e cél elérésére?

A fiatalok a széles tömegeket akarják megszólítani. Azt állítva, hogy ők nem politikai párt. Nem akarnak parlamenti képviselői helyeket szerezni az unionista mozgalom révén. E tekintetben nyilvánvaló, hogy ez a fajta megközelítés jelentősebb sikerrel kecsegtet, mint a politikai pártoké.

Ez egy adu. De milyen motivációt kínálnak a széles tömegeknek?

Nagyon fontos elolvasnunk a július 5-én közzétett dokumentumot. Ebben is vannak olyan dolgok, melyek inkább kérdéseket vetnek fel és nem az egyesülést teszik lehetővé. A moldovai döntéshozó tényezők olyan értelmű biztatása, hogy támogassák az egyesülés gondolatát, olyan,

mintha esküszegésre buzdítanák a moldovai politikai tényezőket.

Hiszen tudjuk, hogy a moldovai közintézményeknek ezek a képviselői arra esküdtek fel, hogy Moldova Köztársaság ügyét szolgálják, nem pedig Moldova Köztársaság felszámolását.

Vagyis harakirit javasolnak nekik.

Igen, ez esküszegésre való biztatás. Egy másik fontos dolog a nemzetközi intézményekhez való folyamodás. A fiatal unionisták arra szólítják fel a nemzetközi közösséget, támogassa Moldova Köztársaság egyesülését Romániával, ami némileg furcsa – és ez a minimum –, ha figyelembe vesszük a németek egyesülését, vagy a Krím Orosz Föderáció általi annektálását. Németország esetében az NDK összeomlott, az állam intézményei már képtelenek voltak ellátni a kötelezettségeiket, és arra volt szükség, hogy – és ezt minden adandó alkalommal elismétlem – Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetői megírják Németország újraegyesülésének 4+2-es tervét, mert már nem tudták kezelni a dolgokat.

Egyesek úgy gondolják, hogy hasonló módon, amikor Moldova Köztársaság – az NDK helyzetébe jutva – összeomlik, teljesen becsődöl, akkor az egyesülés lehet majd a mentőöv. Băsescu is ezt mondta a maga közvetlen módján.

Igaz. Mi is tudjuk a történelemből, hogy minden egyesülés és minden területcsonkítás

bizonyos kényszerhelyzetek, regionális vagy világháborúk

eredménye volt, mint amilyen a krími háború az első egyesülésnél, vagy az első és a második világháború. Ebben a helyzetben is, ismétlem, meg kell várni egy kényszerhelyzetet, amikor egyszerűen nem lesz más megoldás. Ezért ez az unionista mozgalom olyasmiket vet be, melyek sok polgár számára némiképp vonzóak.

Ez az általános keret. De ez az új nemzedék milyen motivációt kínál a tömegeknek? A mozgalom szerint miért lenne jobb Moldova Köztársaság egyszerű polgárának Romániában, mint egy független államban?

Egy sor tényezőről van szó. A történelmi tényezők: ők a történelmi igazságra és a román nép nemzeti egységének helyreállításáról beszélnek, egyrészt.

Ezt már mások is megtették. A politikai pártok is.

Igaz. Most egy másik tényezőre is hivatkoznak, amire korábban nem: a teljesen korrupt moldovai elitek alkalmatlanságára. A moldovai elitek még egy Moldova Köztársaság számára kedvező helyzetben is szakadék szélére taszították az országot, amikor több százmillió, vagy akár több milliárd dollár, vagy euró is rendelkezésre állt Moldova Köztársaság európai pályájának támogatására. És a szociális tényező az utolsó. Láttam egyes unionista kampányokat, melyekben azt állították, hogy az idősek nyugdíjai, például, 50 százalékkal fognak nőni az egyesülés után, ugyanez lesz a bérekkel is. Tehát egy lehetséges anyagi jólétre hivatkoznak, amit egyáltalán nem lehet tesztelni, hogy bekövetkezik-e, vagy sem.

A hajdani unionista pártok élvezték Bukarest támogatását. Egyes körökét, legalábbis. Még bizonyos összegeket is kaptak tőlük. Bukarest most támogatja ezt a mozgalmat? Vannak támogatói?

Bukarestben formálisan nincsenek olyan politikai erők, amelyek nyíltan támogatnák Románia egyesülését Moldova Köztársasággal. Annyit tudunk, hogy Traian Băsescu volt elnök 2013. november 27-én bejelentett egy országprojektet, melyet – mondta akkor – elnöki mandátuma lejárta után meg fog valósítani. Băsescu elnök 2014 márciusában feladta az országprojektet, arra hivatkozva, hogy ezt állítólag csak a besszarábiaiak 20 százaléka támogatja. Másrészt most azt látjuk, Traian Băsescu nyíltan beszél arról, hogy a Népi Mozgalom Pártnak (PMP), melyhez némiképp kötődik, Románia és Moldova Köztársaság egyesülése lenne a központi feladata. Jelenleg nincs más politikai erő, amely nyíltan az egyesülésről beszélne és felvázolna egy pályát, egy menetrendet.

Ha lakmuszpapírt keresnénk, nézzük meg George Simion ügyét, hogy ki és miként vette védelmébe, amikor persona non grata-vá nyilvánították. Releváns lenne ez, vagy sem?

Azt hiszem, releváns lenne. Meg kell említenünk, hogy május 16-a után, amikor sor került egy unionisták által szervezett tiltakozó tüntetésre, Johannis elnök és Ponta kormányfő reagált, volt egy óvatos reakció. Johannis elnök azt mondta, hogy Románia támogatni fogja Moldova Köztársaságot európai igyekezetében, és aztán majd meglátjuk, hogy az Európai Unión belül miként oldjuk meg a nemzeti egység ügyeit.

Érthető, Bukarest óvatosságát az magyarázza, hogy nem akarja idegesíteni az Európai Uniót és az unionista mozgalom bátorítása iránt nem nagyon lelkesedő Nyugatot.

És nemcsak erről van szó. Nagyon sok éve beszélünk arról, hogy mielőtt még komolyan felvetnénk Moldova és Románia egyesülését, meg kellene teremteni egy ezt kimondottan lehetővé tévő törvényi vagy alkotmányos keretet. Németország 1949-es alkotmányában

szerepelt a német területek egyesüléséről szóló záradék.

Ön Dél- és Észak-Koreára szokott hivatkozni. De az egyesülés mellett síkra szállók azt mondják, hogy ha egy adott pillanatban a nép akarata az egyesülés mellett szól majd, a törvények már nem fognak számítani.

Számítani fognak. Mert Oroszország is – mely az 1975-ös helsinki folyamat után egyedüliként iktatott be az alkotmányába egy záradékot a más államokkal történő egyesülésről – a Krím annektálásához a 65. cikkelyre hivatkozott, mely – nagyon-nagyon különleges módon – a más államokkal való egyesülésre utal. Vagyis nem jelentette be már az elején, de meglepte a nemzetközi közvéleményt.

A botnak két vége van. Románia ugyanígy lemásolhatná Oroszországot és mondhatná azt, hogy egy korábban elvesztett területet szerez vissza.

Románia ezt nem teheti meg, mert Románia a NATO és az Európai Unió tagja. A NATO államok nem rendelkezhetnek olyan területekkel, melyek határai nem tarthatók ellenőrzés alatt.

Mindenesetre, a történelemre való hivatkozás, ezt el kell ismernie, eléggé rozoga lábakon áll. A nép akarata, igen, erre lehet építkezni.

De a nép akarata esetében szintén nem szabad megfeledkeznünk az Alkotmánybíróság 2013. december 5-i határozatáról, mely szerint a Függetlenségi Nyilatkozat Moldova Köztársaság alkotmánya felett áll, és

a Függetlenségi Nyilatkozatnak van egy záradéka, mely szerint örökre szól.

Ezért nem lehet népszavazást kiírni még a román vagy moldovai nyelv kérdéséről sem, mert a Függetlenségi Nyilatkozatban a román nyelv szerepel. Ezért nem lehet alkalmazni a 142. cikkelyt, mely az alkotmány módosításának korlátaira vonatkozik, mert az örökérvényességről szóló záradék – ezt a fogalmat izraeli és norvég alkotmányjogászok teremtették meg – azt mondja, hogy örökérvényességre vonatkozó záradéktól csak az állam intézményeinek összeomlása esetén lehet eltekinteni.

Tehát Moldova Köztársaság számára a függetlenség a maximum?

Igen, ebből nem léphet ki. A moldovai hatóságok elvileg nem képviselhetik az egyesülés gondolatát. Moldova Köztársaság esetleges egyesülését Romániával pedig nem az állam, az állam intézményei valósíthatják meg, hanem a moldovai társadalom. Vagyis, a Moldova Köztársaság függetlenségének örökérvényűségről szóló záradék szerint előbb össze kell omoljon Moldova Köztársaság állam, és a moldovai társadalom csak azután szervezheti meg magát valahogy és írhat ki, esetleg, népszavazást Moldova Köztársaság és Románia egyesüléséről.

Végül egy nagyon szűkszavú meghatározást kérek. Az unionisták új nemzedéke pragmatikusabb, vagy továbbra is romantikus és álmodozó?

Határozottan romantikus és álmodozó. Főleg, amikor az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz folyamodik, mert európai üggyé akarják változtatni Moldova és Románia egyesülését, amit én abszolút utópisztikus dolognak tartok.

Fotó: www.piticu.ro