Na, ma este DZSESSZ LESZ!
A berobban-gató első este után következik a Jazz in the Park második napja. Ma már teljes gőzzel dübörög a feszt. Nézzük, mi történik.
A déli rekkenőben beindul a parkbeli Chillout Színpad. A fellépő zenekarok nevei: Digital Love, Disco Sigaretta, Cercul Întreg. Az első zenekar nevéről egy
">Daft Punk nóta jut eszembe (ami, ugye, egy híres dzsessz-zenekar... ööö, nem), a másodikról semmi (bár a diszkó elég sokatmondó), a harmadikról annyit tudok, hogy egészséges banda, mert capoeiráznak ÉS zenélnek is. Meg mindenféle egyebet is csinálnak. Akinek van kedve, ez lesz. Már ha nem módosul a hivatalos program, mint a tegnap.
Már félve írom le, hogy szintén tizenkettőkor folytatódik a nemzetközi dzsesszverseny. Az Ifi Színpadon. Csak az menjen oda pontosan, aki hisz a hivatalos programok mindenek feletti igazságtartalmában.
Szintén tizenkettőkor kezdődik a Skirtbike találkozó, a parkbeli Biker Zónának. Vagyis gyönyörű lányok biciklin. Na, ez jobbnak ígérkezik, mint a diszkó!
És akkor a lényeg. Hatkor kezd ismét szólni a Nagyszínpad. A hivatalos program szerint legalábbis. És ezek a zenekarok lesznek. Reméljük.
Elsőként a Blazzaj (visszafele olvasva a politikailag kevésbé korrekt Jazz alb, vagyis Fehér jazz jön ki) nevű temesvári acid jazz banda csap a húrok és egyebek közé. Van ebben a zenében minden: funk, electro, soul, hip hop, acid, etno, dance. Hm... mi nincs ebben a zenében? Ja, néha dzsessz is van benne.
Utánuk a temesvári Sebastian Spanache Trio következik. Na, és itt van a dzsessz egyik nagy pillanata az idei feszten. Mert ez a banda azt a fajta dzsesszt játssza, amiből több kéne, hogy a fesztivál neve valóság-alapúan Jazz in the Park legyen. Tessék, lehet hallgatni.
A harmadik fellépő, a brit Zoe Rahman Trio is az igazi kortárs dzsessz vérvonalat erősíti. A zongorista hölgy a lehető legjobb kritikákat kapja a szakmai fórumokon. Szóval csak lesz dzsessz a parkban.
A mai sort a teljesen nemzetközi BaLaKo az übertrendi, überhype világzenei vonalon nyomul, és jól. Felléptek Montreux-ben és a North Sea Jazz feszten is, ami azért nem semmi. Nagyon értik, hogyan kell kavarni a dallamokat, hogy a népek zenéinek konyhájából izomrángató muzsika legyen. Ma este biztos rongyrázással zárjuk a napot.
Kolozsvár! Tessék kimenni! Jó lesz!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.