Nagy szomorúság a Vidám Temetőben
Mert az ortodoxoké marad a szaploncai Vidám Temetőben található templom. Legalábbis a legfelsőbb bíróság döntése szerint.
A görög-katolikus közösség tagjai az Emberi Jogok Európai Bíróságához szándékoznak fordulni, miután a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) bírái megtagadták a szaploncai Vidám temető területén található templom visszaszolgáltatását a Román Unitus (Görög-katolikus) Egyháznak. A görög-katolikus közösség már ki is fejezte sajnálatát amiatt, hogy a legfelsőbb bíróság magisztrátusai a döntésükkel érvényben tartottak egy, a sztálinizmus legkegyetlenebb éveiben elkövetett igazságtalanságot. A templomot a bolsevikok erőszakkal vették el 1948-ban, a Román Unitus Egyház betiltása után, és átadták az azt jelenleg is kezelő ortodox egyház használatába.
Jelképerejű templom
A szaploncai régi görög-katolikus templomot 1886-ban építette a falu unitus közössége. E körül alakult ki később a Vidám temető. Ez a temető az erdélyi görög-katolikus kulturális szintézis legmélyrehatóbb kifejezése, mely a népművészet, a bizánci és a nyugati civilizáció elemeit ötvözi.
A Vidám temetőben élénk színű keresztek találhatók, melyeken naiv festészeti stílusban ábrázolják az elhunytakat. Az ötlet Grigore Riţiu görög-katolikus pap fejében született meg 1935-ben.
Arra kérte Stan Ioan Pătraş mesterembert, hogy készítsen egy új kereszttípust. 1940-ben, amikor a horthysta Magyarország elfoglalta Észak-Erdélyt, Grigore Riţiu görög-katolikus pap azt kérte az egyik hívőtől, Stan Ioan Pătraştól, alakítsa át a kereszteket oly módon, hogy sírverset is fel lehessen rájuk írni.
A görög-katolikus pap ötlete abból fakadt, hogy a Magyarország által elfoglalt térségben egyre gyakrabban tiltották a román nyelv használatát. Grigore Riţiu pap románt és latint is tanított a faluban.
A kommunista terror áldozatai
Grigore Riţiu pap és családja más tagjai a kommunista elnyomásnak estek áldozatul. Romániában 1945-ben került hatalomra az első kommunista kormány, mely 1947-ben elűzte I. Mihály királyt, majd 1948-ban betiltotta a Román Unitus (Görög-katolikus) Egyházat. Grigore Riţiu pap elutasította hite megtagadását és az áttérést az ortodox hitre.
A hegyekbe menekült és továbbra is titkos miséket tartott és hitük megőrzésére bátorította a máramarosiakat.
A bolsevikok letartóztatták és börtönbe vetették. Ugyanígy járt felesége, Laura is, akit 1951-ben tartóztattak le és a börtönben halt meg, 1954-ben. Szintén börtönbe vetették a lányát, Melaniát, valamint annak vőlegényét, Gheorghe Rednicet, aki hatodéves hallgató volt az orvosi egyetemen. Gheorghe Rednic szintén a nagyenyedi börtönben halt meg.
Elkobozták a görög-katolikus pap teljes vagyonát és Melania Riţiunak, kiszabadulása után, effektív módon az éhhalállal kellett küzdenie.
A kommunisták a szaploncai régi görög-katolikus templomot is elorozták. De nem sikerült telekkönyvezniük, mert a Szaplonca környékére vonatkozó telekkönyveket a történelmi, Tiszán túli Máramarosban őrizték, mely 1918 után Csehszlovákia, 1945-től pedig a Szovjetunió részét képezte.
A templomot azóta a szaploncai ortodoxok használják,
akik 2009-ben olyan változtatásokat kezdtek el, melyekkel el akarják tüntetni a templom görög-katolikus múltjának minden jegyét. És Románia legfőbb bírósága, 25 évvel a kommunizmus bukása után, törvényesítette e templom elkobozását.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
