Nagy szomorúság a Vidám Temetőben
Mert az ortodoxoké marad a szaploncai Vidám Temetőben található templom. Legalábbis a legfelsőbb bíróság döntése szerint.
A görög-katolikus közösség tagjai az Emberi Jogok Európai Bíróságához szándékoznak fordulni, miután a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) bírái megtagadták a szaploncai Vidám temető területén található templom visszaszolgáltatását a Román Unitus (Görög-katolikus) Egyháznak. A görög-katolikus közösség már ki is fejezte sajnálatát amiatt, hogy a legfelsőbb bíróság magisztrátusai a döntésükkel érvényben tartottak egy, a sztálinizmus legkegyetlenebb éveiben elkövetett igazságtalanságot. A templomot a bolsevikok erőszakkal vették el 1948-ban, a Román Unitus Egyház betiltása után, és átadták az azt jelenleg is kezelő ortodox egyház használatába.
Jelképerejű templom
A szaploncai régi görög-katolikus templomot 1886-ban építette a falu unitus közössége. E körül alakult ki később a Vidám temető. Ez a temető az erdélyi görög-katolikus kulturális szintézis legmélyrehatóbb kifejezése, mely a népművészet, a bizánci és a nyugati civilizáció elemeit ötvözi.
A Vidám temetőben élénk színű keresztek találhatók, melyeken naiv festészeti stílusban ábrázolják az elhunytakat. Az ötlet Grigore Riţiu görög-katolikus pap fejében született meg 1935-ben.
Arra kérte Stan Ioan Pătraş mesterembert, hogy készítsen egy új kereszttípust. 1940-ben, amikor a horthysta Magyarország elfoglalta Észak-Erdélyt, Grigore Riţiu görög-katolikus pap azt kérte az egyik hívőtől, Stan Ioan Pătraştól, alakítsa át a kereszteket oly módon, hogy sírverset is fel lehessen rájuk írni.
A görög-katolikus pap ötlete abból fakadt, hogy a Magyarország által elfoglalt térségben egyre gyakrabban tiltották a román nyelv használatát. Grigore Riţiu pap románt és latint is tanított a faluban.
A kommunista terror áldozatai
Grigore Riţiu pap és családja más tagjai a kommunista elnyomásnak estek áldozatul. Romániában 1945-ben került hatalomra az első kommunista kormány, mely 1947-ben elűzte I. Mihály királyt, majd 1948-ban betiltotta a Román Unitus (Görög-katolikus) Egyházat. Grigore Riţiu pap elutasította hite megtagadását és az áttérést az ortodox hitre.
A hegyekbe menekült és továbbra is titkos miséket tartott és hitük megőrzésére bátorította a máramarosiakat.
A bolsevikok letartóztatták és börtönbe vetették. Ugyanígy járt felesége, Laura is, akit 1951-ben tartóztattak le és a börtönben halt meg, 1954-ben. Szintén börtönbe vetették a lányát, Melaniát, valamint annak vőlegényét, Gheorghe Rednicet, aki hatodéves hallgató volt az orvosi egyetemen. Gheorghe Rednic szintén a nagyenyedi börtönben halt meg.
Elkobozták a görög-katolikus pap teljes vagyonát és Melania Riţiunak, kiszabadulása után, effektív módon az éhhalállal kellett küzdenie.
A kommunisták a szaploncai régi görög-katolikus templomot is elorozták. De nem sikerült telekkönyvezniük, mert a Szaplonca környékére vonatkozó telekkönyveket a történelmi, Tiszán túli Máramarosban őrizték, mely 1918 után Csehszlovákia, 1945-től pedig a Szovjetunió részét képezte.
A templomot azóta a szaploncai ortodoxok használják,
akik 2009-ben olyan változtatásokat kezdtek el, melyekkel el akarják tüntetni a templom görög-katolikus múltjának minden jegyét. És Románia legfőbb bírósága, 25 évvel a kommunizmus bukása után, törvényesítette e templom elkobozását.
Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?
Varga László Edgár
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Szántai János
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Șoșoacă anyázva támadta ki Kolozsvár polgármesterét Moszkvában
A szélsőséges kirohanásairól ismert Diana Șoșoacă EP-képviselő élesen kikelt Emil Boc ellen egy közösségi médiás bejegyzésében.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?
Varga László Edgár
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Szántai János
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
