És egyben elpusztulhat a legnagyobb hazai szemétlerakat. Ha... kiirtják az erdőket! Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Számos romániai és nemzetközi természetvédelmi szervezet meghúzta a vészharangokat Hágában. Egy közös nyilatkozatban kifejtették, hogy ha az erdőirtás ilyen ütemben megy tovább, Románia alig néhány éven belül oda jut, hogy nem lesz egy ligetecske, ahol az ember eldobhat egy PET-palackot vagy sörösdobozt.
„Ismét önkéntes száműzetésre kényszerülünk, idegenek közt kell élnünk, németek, olaszok, franciák közt, hogy legyen nekünk is egy kis szögletnyi erdőnk, ahova a szemetünket eldobhatjuk. Mert odahaza nem lesz semmi, de semmi”, nyilatkozta egy ismert romániai környezetvédelmi aktivista. Románia évi 300 millió tonna erdei PET-palackot termel, mely eredménnyel világviszonylatban az első helyen áll. Ehhez jönnek még a műanyag csomagolóanyagok, miccses tálcák, a különböző méretű sörösdobozok és a legkülönfélébb műanyagok.
A helyzet a munkaerőpiacot is befolyásolhatja, hiszen a Verestóy Attilától fát lopó romák arra kényszerülhetnek, hogy napi betevőjük megszerzése érdekében egyenesen az államtól lopjanak. Sőt, előfordulhat, hogy hamarosan elpusztul Románia egyik legősibb felirata is, amely egyenes bizonyítéka annak, hogy a románok itt éltek és itt írtak. A nevezetes „Ménmarót + Lili = LOVE 899 AD” feliratot egy öreg tölgyfa kérgébe vésték, de ha nem vigyázunk az erdőkre, hamarosan furnérlemez készül belőle.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.