És egyben elpusztulhat a legnagyobb hazai szemétlerakat. Ha... kiirtják az erdőket! Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Számos romániai és nemzetközi természetvédelmi szervezet meghúzta a vészharangokat Hágában. Egy közös nyilatkozatban kifejtették, hogy ha az erdőirtás ilyen ütemben megy tovább, Románia alig néhány éven belül oda jut, hogy nem lesz egy ligetecske, ahol az ember eldobhat egy PET-palackot vagy sörösdobozt.
„Ismét önkéntes száműzetésre kényszerülünk, idegenek közt kell élnünk, németek, olaszok, franciák közt, hogy legyen nekünk is egy kis szögletnyi erdőnk, ahova a szemetünket eldobhatjuk. Mert odahaza nem lesz semmi, de semmi”, nyilatkozta egy ismert romániai környezetvédelmi aktivista. Románia évi 300 millió tonna erdei PET-palackot termel, mely eredménnyel világviszonylatban az első helyen áll. Ehhez jönnek még a műanyag csomagolóanyagok, miccses tálcák, a különböző méretű sörösdobozok és a legkülönfélébb műanyagok.
A helyzet a munkaerőpiacot is befolyásolhatja, hiszen a Verestóy Attilától fát lopó romák arra kényszerülhetnek, hogy napi betevőjük megszerzése érdekében egyenesen az államtól lopjanak. Sőt, előfordulhat, hogy hamarosan elpusztul Románia egyik legősibb felirata is, amely egyenes bizonyítéka annak, hogy a románok itt éltek és itt írtak. A nevezetes „Ménmarót + Lili = LOVE 899 AD” feliratot egy öreg tölgyfa kérgébe vésték, de ha nem vigyázunk az erdőkre, hamarosan furnérlemez készül belőle.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.