Románia: a magyarok belügy, a moldovaiak nem belügy

Az EU igenis alkalmazzon erőpolitikát. Hogy miért? Hát hogy az egyesült ROMoldova beléphessen a Zunióba. Világos, nem?
Hirdetés

Románia keményen reagált azután, hogy Johannes Hahn szomszédsági politikáért és bővítési tárgyalásokért felelős európai biztos nyilvánosan és hivatalos minőségében kijelentette:

az Európai Unió az elkövetkező tíz évben nem fog bővülni.

Erre Andi Cristea román euroképviselő reagált: „Biztos úr, azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy szolgáljon további részletekkel arról a kijelentéséről, mely szerint a következő 10 évben nem lesz EU-bővítés, tekintettel arra, hogy az ön mandátuma öt évre szól.”

Az európai biztos minden bizonnyal Moldova Köztársaságról beszélt és Oroszországnak üzent. Egyetlen másik állam csatlakozása sem volt várható a közeljövőben.

A felszólalás üdvözlendő, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyes képviselői mintha az európai terv ellen dolgoznának. A bővítési politika az összes kötelezettség teljesítésére vonatkozik és nem arra, hogy a Nagyhatalmak (így! – a szerk.) megegyeznek a kisebb nemzetek (ebben az esetben az Európai Unió egyik határfolyója által elválasztott román nemzet) feje felett.

Az Európai Unió nem engedhet az Orosz Föderáció katonai zsarolásának és

meg kell védenie elveit, akár erőpolitikával is.

Oroszország minden belső gyengeséget ki fog használni az európai terv aláaknázására, márpedig úgy tűnik, elegendő segítséggel rendelkezik.

Az már egyáltalán nem titok, hogy Oroszországnak megvannak az ügynökei az Európai Unióban. Az éppenséggel hihetőnek is tűnik, hogy ezek akár kulcspozíciókban is lehetnek az európai struktúrákban. Az viszont már nincs annyira rendben, hogy Európa vezetői nem gondolnak ki olyan mechanizmusokat, amelyekkel ellenőrizni lehet az európai politikák és mandátumok végrehajtását.

Az Európai Unió azért bizonyul gyengének, mert a bennünket képviselők

nem európai, hanem nemzeti mandátum alapján dolgoznak.

Most mutatkoznak meg az Ausztria és Oroszország közötti szoros kapcsolatok: olyan kapcsolatokról beszélünk, melyeknek a délkelet-európai államok szerepének gyengítése a céljuk. Itt pedig Románia a közvetlen célpont.

Hirdetés

A román euroképviselő kitért Moldova Köztársaság bankrendszerének legnagyobb rablására is: „Jelentős nézetkülönbségek tanúi vagyunk a kelet felől érkező törekvéseket illetően. Kötelességünk többet tenni azokért az államokért, melyeknek valódi és kézzel fogható európai ambícióik vannak. Azért küzdök, hogy a szöveg végleges változata tartalmazza azt a gondolatot, hogy meg kell adni az európai távlatot a Keleti Partnerség élenjáró országainak, különösen Moldova Köztársaságnak. Számomra, Moldova Köztársaság és európai útjának tisztességes ügyvédjeként, szakmai kötelesség elérni ezt az elismerést az Európai Parlament részéről. Ami Moldova Köztársaságot illeti, üdvözlöm a Chişinău-i Parlament elnöke, Andrian Candu lépését, nevezetesen azt, hogy nyilvánosságra hozta a Kroll-jelentést az ország legnagyobb banki lopásáról. Az embereknek joguk van tudni, hogyan lopták el a pénzt, az igazságszolgáltatásnak pedig kötelessége átmennie azon a fontos vizsgán, amit a vétkesek megbüntetése jelent. Az Európai Unió maximális figyelemmel követi nyomon ezt a témát.”

Az euroképviselő reakciója normális, tekintettel arra, hogy múlt vasárnap több ezren vonultak utcára (a beszámolók szerint 20.000 és 50.000 fő között), hogy európai megoldást követeljenek a Moldova Köztársaságot uralma alá hajtó oligarchikus politikai maffiarezsimtől. Az esemény résztvevői egyedüli reményként az európai integrációról beszéltek, de csak a Romániával való Egyesülést (így! – a szerk.) látják megoldásnak, tekintettel arra, hogy a Chişinău-i politikum mindent elkövet majd az európai pálya elakasztásáért és a csatlakozási feltételek teljesítésének megakadályozásáért.

Az európai bővítési biztos nem nagyon teszi a dolgát, egyszerűen azért, mert

nem a nemzethez, hanem egy korrupt politikai osztályhoz szól.

Ahelyett, hogy olyan megoldásokkal állna elő, melyek arra kényszerítik a politikusokat, hogy tartsák tiszteletben a nép akaratát és ne erőltessék rá a magukét, ő újabb gondokat okoz.

Mit tesz Románia? Úgy tűnik, Cotroceni részéről nem tudunk túllépni a jól végzett munka Romániája szavakon, miközben az orosz erők Chişinău-ban az utolsó román erőd, a Chişinău-i városháza bevételére készülnek. A Pruton túli románokról teljesen megfeledkeztek, amióta Klaus Johannis birtokba vette a Cotroceni-palotát. Egy játékos-elnök után most van egy Emil Constantinescura hasonlító, de még nála is felkészületlenebb néző-elnökünk. A próbaidőnek vége, és itt az ideje, hogy mi is kormányozzunk egy kicsit, ne csak úgy tegyünk, mintha.

Talán itt az ideje annak is, hogy a román euroképviselők hangosabbá váljanak, mind az Európai Parlamentben, mind Romániában, tekintettel arra, hogy úgy néz ki, másvalaki nem nagyon fog a több mint három és fél millió moldovai román oldalára állni, akik közül nagyjából félmilliónak papírja is van erről.

Hirdetés