Tovább folyik a hajsza Markó Attila után. Az RMDSZ meg görgeti az akadályokat.
Bizonytalan Markó Attila RMDSZ-es képviselő jogállása, miután olyan lemondást nyújtott be, melyet nem lehet figyelembe venni. Közben az RMDSZ-es vezetők egymással versengve adják ki támogató nyilatkozataikat. Megjegyzendő, hogy a Kelemen Hunor vezette párt állandóan elszalasztotta az alkalmat, hogy elhatárolódjon a korrupcióval gyanúsított politikusoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a nyilvánosság elé állt, hogy megvédje párttársát, Markó Attilát, annak ellenére, hogy büntetőügyben elítélték, Budapestre menekült, és egy új ügyben is vádakkal szembesül. Hunor (így! – a szerk.) úgy véli, Markó Attila „bátor és helyes” döntést hozott, amikor lemondott tisztségéről, hozzátéve, hogy a Szövetség hisz az ártatlanságában és szolidáris vele, így a rendelkezésére álló eszközökkel továbbra is támogatja őt.
Sőt, az RMDSZ vezetője bekapcsolódott az igazságszolgáltatás döntéseit kommentálók kórusába, okkult magyarázatokat keresve a visszaszolgáltatások ügyében, melyekben Markó Attilát olyan volt román tisztségviselőkkel együtt helyeztek vád alá, mint Alina Bica, a DIICOT (Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Vizsgáló Igazgatóság – E-RS) volt vezetője, vagy Horia Georgescu, az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) volt főnöke.
„Remélem, nem próbálják meg államosítani a már visszaszolgáltatott ingatlanokat”, mondta Kelemen Hunor. Frunda György, Victor Ponta tiszteletbeli tanácsadója is inkább a párttársának adna igazat a bíróságokkal szemben. „Markó Attilát egy ingatlan visszaszolgáltatásáért ítélték el, amit ő jogtalan és igazságtalan döntésnek tart”, kommentálta Frunda.
Bár Hunor (így! – a szerk.) „bátornak és helyesnek” minősítette kollégája lemondását, jogi szempontból ez utóbbi helyzete egyáltalán nem világos. A képviselőház szerdán egy héttel elhalasztotta a Markó Attila RMDSZ-es képviselő előzetes letartóztatásba helyezésére vonatkozó kérésről szóló jelentés vitáját. Valeriu Zgonea házelnök a plénum előtt kijelentette, hogy Markó Attila RMDSZ-es képviselő lemondási kérvénye másolatban jutott el a Házbizottsághoz, és azt jogilag nem lehet figyelembe venni. Varujan Pambuccian képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény szerint a dokumentum csak elektronikus aláírás kíséretében lehet érvényes.
Másrészt a jogi bizottság alelnöke, Ciprian Nica (PSD) szerint, az eljárás nem felelt meg a képviselőház szabályzatának. Ennek megfelelően a képviselők a házelnökhöz intézett írásos kérvényben mondhatnak le. Ez utóbbi nyilvános ülésen megkérdi az illető képviselőtől, továbbra is fenntartja-e lemondási szándékát, ha pedig az igennel válaszol, vagy nem jelenik meg az ülésen, hogy válaszolhasson, bár értesítették erről, az elnök betöltetlenné nyilvánítja a helyét. Márpedig a képviselőháznak, a szabályzatnak megfelelően, előbb értesítenie kell Markó Attilát, a második lépésre, a plenáris ülésre pedig majd csak a jövő héten kerülne sor.
Markó Attila RMDSZ-es képviselőt 2014 novemberében három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy másik ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben.
Eugen Iordăchescu, a képviselő védőügyvédje azt nyilatkozta, hogy Markó Attila Magyarországon tartózkodik, ahol „Magyarország kormányfője, Orbán Viktor védelmét élvezi” (ezt azóta többször is cáfolták – a szerk.).
Markó Attila képviselő 2014. december 3-a óta nem rendelkezik parlamenti mentelmi joggal, amikor a kollégái engedélyezték az RMDSZ-es képviselő előzetes letartóztatásba helyezését egy olyan ügyben, melyben Alina Bicát, a DIICOT főügyészét korrupcióval vádolják egy ANRP (Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Ügynökség – a szerk.) által túlértékelt telekért kifizetett kárpótlás miatt. Az RMDSZ ekkor kezdett összezárni a gondokkal küszködő kolléga védelmében. Máté András Levente RMDSZ-es képviselő azt mondta, hogy kollégája, Markó Attila mentelmi jogának felfüggesztése ügyében a képviselőház etnikai döntést hozott, rámutatva arra, hogy ezt jelezni fogja a Bukarestben akkreditált nagykövetségeknek.
Az ügy időközben bíróság elé került, de az ügyészeknek le kellett választaniuk Markó Attila ügyét Alina Bicáéról, mert nem tartózkodott az országban, és nem lehetett meghallgatni. A DNA (Országos Korrupcióellenes Ügyészség – a szerk.) végül nem kérte a bíróktól Markó Attila letartóztatását, így jelenleg egyetlen bíróság részéről sincs érvényes letartóztatási parancs a nevére. RMDSZ-es kollégái azt állítják, hogy Markó Attilát nem lehet kiadni. „Tudomásom szerint az ügyészség nem érte a bíróságtól a letartóztatását, román bíróság pedig nem rendelte el Markó Attila képviselő úr letartóztatását. Mindaddig, míg román bíróság nem rendeli el a letartóztatását, nem lehet kérni a kiadatását”, mondta Frunda.
A DNA ügyészei múlt kedden újra engedélyt kértek a képviselő letartóztatására, akit hivatallal való visszaéléssel vádolnak egy olyan ügyben, melyben nagyjából 75 millió euróval túlértékelt ingatlanok után fizettek kárpótlásokat.
Nem ez az egyetlen eset, amikor az RMDSZ-es vezetők védelmükbe vették azokat a kollégákat, akiknek meggyűlt a bajuk a törvénnyel. A képviselőház nemrég utasította el a bűnvádi nyomozás megindítását Borbély László volt miniszter ügyében. Bizonyos nem hivatalos információk szerint az RMDSZ-nek sikerült kialkudnia Borbély megmentését a PSD-vel, parlamenti támogatást ígérve a szociáldemokratáknak, és azt, hogy nem fogják támogatni a liberálisok bizalmatlansági indítványát. Az RMDSZ vezetői kiálltak a Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba mellett is, akit egyes cégek vezetőivel egy olyan korrupciós ügyben állítottak bíróság elé, melyben a kár állítólag meghaladja az egymillió eurót.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.