// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kis mozgás estére

// HIRDETÉS

Pilinszkys intimitás szöveg nélkül: a vajdasági Nyári Mozi Színházi Közözség a kolozsvári színházban.

Két előadással vendégszerepel Kolozsváron április 7-én, kedden a szabadkai Nyári Mozi Színházi Közösség. A Vajdaságot a színházi világban általában a minőségi kísérletezéssel azonosítják, ebbe a trendbe illeszkedik a Kolozsváron látható két mozgásszínházi produkció is.

Five for Two

1973-ban Pilinszky János Párizsban tartózkodik. Megbetegedik, és barátjának menyasszonya, Sheryl Sutton, Robert Wilson színésznője ápolja. Naponta visz ételt a költőnek, teát főz, megigazítja a lázas költő párnáit. A találkozások és Robert Wilson előadásainak hatására születik meg a Beszélgetések Sheryl Suttonnal című írás, egy esszéregény-dialógus a színházról, a csendről, az emberi kapcsolatokról, egy új formáról. 

 

Tolnai Ottó 1984-ben találkozott Sheryl Suttonnel New Yorkban, s ebből a találkozásból született az a prózavers, amely még nincs befejezve, de további fogódzót adott a két táncos alkotómunkájához. Előadásuk Sheryl és Pilinszky a költő által fölvázolt kapcsolatát bemutató és megmutató tánc Szelevényi Ákos zenéjével kísérve, amely a természet hangjait is beemeli a kompozícióba.

Együtt

Az Együtt annak az előadásciklusnak a második része, amely a párkapcsolat problémájával foglalkozik, annak különböző fázisaiban. Az első darab az Antal Attila szövege alapján és rendezésében készült Monológ című előadás volt, amely egy olyan férfi szerelmi vallomását dolgozta fel, aki képes volt beszélni az életében meghatározó élményként megmaradt csalódásáról.

 

Az Együtt ennek a szerelmi kapcsolatnak a továbbgondolása, egy olyan helyzetben, ahol az meg is valósult: a férfi és a nő együtt vannak, élik a szerelmet. Mégis, mi akadályozza együttlétüket? Fel tudják-e használni kapcsolatukat, hogy valamit közösen hozzanak létre? Melyik az a pillanat, amely örökké tarthatna? Miért kell megszakítani?

 

A két vendégelőadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, naponta 10-13 és 16.30-18.30 között (tel.: 0264-431 986 – figyelem, megváltozott a telefonszám!), valamint a www.biletmaster.ro oldalon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS