Ezért nem rajzolódnak a régiók Romániában, bár a nép kéri, a felmérések szerint.
Az IRES által készített egyik felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele (55%) úgy véli, a régiósítás révén jobban kezelnék az ország közügyeit, és a régiósítás inkább jó dolgot jelent.
Ezen kívül minden tíz megkérdezettből több mint négy szerint javulna a közszolgáltatások minősége, a munkahelyteremtés, az infrastruktúratervek finanszírozása, az életszínvonal és az ügyek elintézésének módja. A megkérdezettek több mint 30 százaléka úgy gondolja, hogy a régiósítás nyomán csökkenne a bürokrácia, és helyi szinten javulnának a költségvetési források.
ezt állítja a megkérdezettek fele; ezzel szemben tízből nagyjából négyen úgy gondolják, hogy a jelenlegi politikai osztály képes sikeresen végigvinni ezt a folyamatot, minden nagyjából tizedik megkérdezett nem tudja, vagy nem kíván válaszolni erre a kérdésre.
A megkérdezettek csaknem fele (46%) úgy véli, a polgároknak kellene dönteniük a régiósítás legjobb formájáról, a kutatásban résztvevők 17 százaléka úgy gondolja, hogy ezt a döntést az ország elnökének kellene meghoznia, 12 százalék szerint a parlamentnek, 8-8 százalék szerint pedig a kormánynak vagy a helyi hatóságoknak. A legkevesebben (3%) gondolják úgy, hogy a régiósítás legjobb formájáról az Európai Uniónak kellene döntenie.
A megyék megszüntetését a régiósítás folyamán rossz vagy nagyon rossz döntésnek tartja a megkérdezettek 54 százaléka. Csak 37 százalék gondolva úgy, hogy ez jó, vagy nagyon jó döntés lenne. A válaszolók jelentős aránya, nevezetesen 67 százaléka úgy véli, hogy a régiósítás során csökkenteni kellene a kormánymegbízotti intézmény hatásköreit, a megkérdezettek csaknem ötöde pedig úgy gondolja, hogy ezt az intézményt meg kellene szüntetni.
A felmérés a 2015. március 12–13. időszakban készült, 1235 fős mintán, +/-2,8 százalékos hibaaránnyal.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.