Népújság
Szülőként megfoszthatjuk a gyermekeinket attól, hogy a kereszténységre épülő gazdag európai kultúra képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotásaira értő szemmel, füllel, lélekkel, s ne analfabétaként reagáljanak?
„Bár állítólag azért kellett kötelezővé tenni a vallásoktatást, mert az évente kiképzett 11,4 ezer ortodox teológusnak állásra volt szüksége, a magyar tannyelvű iskolák többségében fontos szerepet kapott a hittan. Az iskolai műsorok, rendezvények szervezésében pedig élen járt a vallástanárok többsége. És ami a legfontosabb: sok gyermek került közel a valláshoz, s vált számukra lelki feltöltődéssé, a hitben és önmagukban való megerősödéssé, a keresztény értékek megismerésének a lehetőségévé a hittanóra. Természetesen a tanár hozzáértésének, lelkiségének mértékében.
Az iskolaigazgatók dolga egyszerűbb lesz, ha elmarad a vallásóra, aminek örvendeni fog a diákok egy része is. De vajon eltorzuló világunkban, ahol az önzés, a pénz, az élvezet bármely más értéket háttérbe szorít, eltekinthetünk-e ettől a lelki, szellemi lehetőségtől, amely a keresztény erkölcs értékeire nevel? Itt, Erdélyben, ahol a »templomnak« köszönhettük évszázadokon át az iskolát, s a szórványban anyanyelvünk gyakorlásának egyetlen lehetősége a vallás, szabad-e, érdemes-e lemondani annak iskolai oktatásáról? És szülőként megfoszthatjuk a gyermekeinket attól, hogy a kereszténységre épülő gazdag európai kultúra képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotásaira értő szemmel, füllel, lélekkel, s ne analfabétaként reagáljanak? És egyetérthetünk azzal is, hogy manapság az általános műveltség szerves része kellene legyen a világ nagy vallásainak a lényegét is megismerni.
A most dúló nagy alkotmányossági lázban vajon törvényesnek tekinthető-e, hogy egy kialakult tanrendet, s pedagógusoknak egy tanévre szóló munkaszerződését év közben felbontsák? A szülőkön, osztályfőnökökön, iskolaigazgatókon múlik, hogy élünk-e továbbra is a hittanórák nyújtotta lehetőséggel!"
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...
Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.
Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
