Az elnök és a régiók

„Magyar részről most dől el, hogy az elkövetkezőkben hogyan fogunk az elnökhöz viszonyulni. A tanácskozástól, amelyen a régiók ügye is terítékre kerül, Johannis eddigi nyilatkozatai és életrajzi könyve alapján nem sok jót várhatunk. Ha fenntartja a választási kampány során tett kijelentéseit, miszerint ő olyan regionalizáció híve, amely a közigazgatás korszerűsítését eredményezi és gazdasági fejlődést hoz, akkor szóba sem jöhet a Székelyföld autonómiája.

Életrajzi könyvének 186. oldalán pedig megerősíti, hogy »… regionalizációt nem szabad etnikai vonalak mentén véghezvinni olyan helyeken, ahol több nemzetiség él egymás mellett, ugyanis akkor az adminisztratív probléma nagyon könnyen átváltozhat etnikai problémává, és nem ez a regionalizáció célja. Az igazi tét az, hogy az adminisztráció hatékonyabbá válhasson«. A problémás regionalizációra pedig Spanyolország példáját említi, ahol belementek abba, hogy etnikai határok mentén húzzák meg a régiók határait.

Ezt mondta a választási kampány során, és valószínűleg ezt az elképzelését fogja továbbra is fenntartani, amivel jelentős politikai tőkét kovácsolhat a többség részéről. Szász származását nem tartván fontosnak, »az én családomban különösebben nem tartották ennek a közösségnek a hagyományait«, »meggyőződéses románként« azt vallja, hogy ebben az országban példamutatóan rendezték a nemzetiségiek ügyét. Mindezt nem rejtette véka alá, az erdélyi magyarok többsége mégis rá szavazott. Lehet ezek után meglepődni?"