Charlie, a Próféta és a sajtó

„Mindenféle bevándorlás- és másságellenes hang felerősödött Európa nyugati és keleti oldalán egyaránt, a tolerancia már-már jelentését vesztett fogalommá vált, hiszen olyan szinten esnek egymásnak például a vélemény- és sajtószabadság ürügyén a különböző álláspontok hirdetői, olyan vádakat fogalmaznak meg a másik ellen, hogy az nyomokban sem emlékeztet arra, amiről látszólag szól.

Mindez nem sok jót ígér nekünk, nemzeti kisebbségi közösségek tagjainak. Hab a tortán, hogy ennek a harcos másságellenességnek, a burkolt kollektív bűnösségi megpecsételésnek épp a magyar miniszterelnök az egyik leghangosabb szószólója. Egy olyan nemzet miniszterelnöke, amely ugyan nem tegnap, de maga is a távoli keletről érkezett gazdasági bevándorlóként, egy jobb és szebb jövő reményében, amikor a távol keleti legelőkön már nem találtak elegendő eleséget állatai. Olyan nemzet miniszterelnöke, amelyet a bevándorlás nem, a kivándorlás viszont annál inkább fenyeget.

»Amíg én vagyok a miniszterelnök és ez a kormány van hatalmon, addig nem fogjuk megengedni, hogy Magyarország a bevándorlók célpontja legyen« – mondta Orbán Viktor a párizsi vasárnapi megemlékezés után. Azzal már különösebben senkit sem lepett meg, hogy a gazdasági bevándorlás kapcsán immár a Jobbik szótárát használta, veszélyesnek tartva az általa gazdaságinak tartott bevándorlást és bevándorlókat. Sajnos az sem volt részéről meglepő, hogy tudatosan vagy akaratlanul kollektíven bélyegzett meg egy közösséget abban az Európában, amely a második világháború idején és utána sajnos már saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, amikor egy csoportot, népet, nemzetet – zsidókat, németeket, arisztokratákat, kulákokat stb. – kollektív bűnösnek tekintenek. Az egyre inkább radikalizálódó és a realitásoktól elszakadó Orbán Viktor részéről ez szinte törvényszerű volt.

Az viszont már meglepő, hogy az önmagát a 15 milliós magyar nemzet miniszterelnökének tekintő politikus kijelents:. »Nem akarunk olyan kisebbséget magunk körül látni, amely a miénktől eltérő kulturális háttérrel rendelkezik. Magyarországot Magyarországként akarjuk megőrizni«. Ezzel vagy tudatosan lemondott a szomszédos államokban élő magyarokról, vagy olyan jóvátehetetlen hibát követett el, amellyel az államközi kétoldalú kapcsolatokban számolnia kell még hosszú ideig a mindenkori budapesti vezetésnek. Ezek után az Orbán-kormány egyszerűen elveszítette a jogát bármit is számon kérni, bármit is szóvá tenni a határon túli magyarok kapcsán. Mert ha Magyarországnak joga van nem akarni eltérő nyelvű, kultúrájú közösséget, akkor ugyanúgy joga van erre minden vele szomszédos államnak is."