Ki amilyen, olyan a Mikulása. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Norvégiában, a magas életszínvonal miatt, a Mikulás havonta jár.
Észak-Koreában a Mikulást Kimnek hívják, és kizárólag tudományos szocializmust helyez a kirakott cipőkbe.
Monacóba a Mikulás cipőkrémmel érkezik, tükörfényesre pucolja az emberek cipőjét, és szokásban van, hogy 5 frankot és valami ételmaradékot adjanak neki.
Dél-Afrikában a Mikulás nem akkor jön, ha jó az ember gyermeke, hanem ha fehér.
Magyarországon más a szokás. Az emberek kiteszik a nyerget az ajtó elé, a Mikulás meg jön, és húst dug alájuk.
Izraelben nem jár a Mikulás, mert az emberek nem hiszik, hogy bárki is jön, és ingyen osztogatja a cukorkát.
Bulgáriában üres befőttesüvegeket tesznek ki a népek, a Mikulás meg savanyúságot rak beléjük.
Franciaországban megjön a Mikulás, ad az embernek 300 eurót, és azt mondja neki, tűnés a házamból.
Skóciában a Mikulás ajándékokat ábrázoló fényképeket hoz.
A kínai Mikulás lemásolja az emberek lábravalóit, és nyit egy cipőgyárat.
Az eszkimóknál a lábbeliket nem a Mikulásnak teszik ki az iglu elé, hanem hogy ne menjen be a medve.
Oroszországban a Mikulás hótt részegen érkezik, teleokádja a kitett cipőket, és elmegy. Ha valaki kommentál, elzárja a gázt.
Amerikában két öltönyös fiatalember jön, és megkérdik, van-e az embernek 5 perce, hogy elbeszélgessenek Miurunk Mikulásról.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.