Ki amilyen, olyan a Mikulása. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Norvégiában, a magas életszínvonal miatt, a Mikulás havonta jár.
Észak-Koreában a Mikulást Kimnek hívják, és kizárólag tudományos szocializmust helyez a kirakott cipőkbe.
Monacóba a Mikulás cipőkrémmel érkezik, tükörfényesre pucolja az emberek cipőjét, és szokásban van, hogy 5 frankot és valami ételmaradékot adjanak neki.
Dél-Afrikában a Mikulás nem akkor jön, ha jó az ember gyermeke, hanem ha fehér.
Magyarországon más a szokás. Az emberek kiteszik a nyerget az ajtó elé, a Mikulás meg jön, és húst dug alájuk.
Izraelben nem jár a Mikulás, mert az emberek nem hiszik, hogy bárki is jön, és ingyen osztogatja a cukorkát.
Bulgáriában üres befőttesüvegeket tesznek ki a népek, a Mikulás meg savanyúságot rak beléjük.
Franciaországban megjön a Mikulás, ad az embernek 300 eurót, és azt mondja neki, tűnés a házamból.
Skóciában a Mikulás ajándékokat ábrázoló fényképeket hoz.
A kínai Mikulás lemásolja az emberek lábravalóit, és nyit egy cipőgyárat.
Az eszkimóknál a lábbeliket nem a Mikulásnak teszik ki az iglu elé, hanem hogy ne menjen be a medve.
Oroszországban a Mikulás hótt részegen érkezik, teleokádja a kitett cipőket, és elmegy. Ha valaki kommentál, elzárja a gázt.
Amerikában két öltönyös fiatalember jön, és megkérdik, van-e az embernek 5 perce, hogy elbeszélgessenek Miurunk Mikulásról.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.