De komolyan. Muszáj? Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Egyre több románt mardos a sárga irigység az olyan civilizált országok láttán, mint Nagy-Britannia vagy Németország. Az ok? Egy szociológus kiderítette: „Nyugaton az ember tudja, hogy mindjárt jön egy újabb migrációs hullám, a bevándorlók elorozzák a munkahelyeket, a nyugati ember pedig kényelmesen lustálkodhat és panaszkodhat élete hátralevő részében. Hozzánk bezzeg nem jön senki, hogy megszabadítson a munkától. Gyakorlatilag nem szabadulhatunk meg a munkától. Ez embertelen!”
„Elegünk van a sok munkából. Hol egy szorgos pakisztáni, aki elveszi a munkahelyemet, hogy nyugodtan aludhassak délig?”, siránkozik egy fiatal bukaresti munkavállaló. „Alig jön ide kettő-három, és azok is megcsinálják a saját vállalkozásaikat. Egyetlen munkahelyet se lopnak el. Há’ mi van, a mi munkahelyeink büdösek nekik?”
„Még a Pruton túli testvéreink is elárulnak minket. Olaszországba mennek munkahelyet lopni. Mintha mi nem is léteznénk!”
Sajnos hiába vágynak a románok sok-sok bevándorlóra, a sikerért meg kell dolgozni: „Ahhoz, hogy idejöjjön valaki és elvegye a munkahelyeinket, növelnünk kell az életszínvonalat. Amit viszont csak munkával lehet elérni”, próbálta magyarázni egy szakértő, de lehurrogták.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.