Egyet akar Johann is, János is, Ioan is?

„Klaus Iohannis államelnökké választásával – különösen annak körülményeivel, illetve a magyar választói magatartással – új helyzetbe került az erdélyi magyar politizálás is. Rövidesen tisztázódik, hogy marad-e az autonómiával, a közösségi jogokkal kapcsolatos eddigi elutasító iohannisi magatartás, vagy a kisebbségi államelnök közreműködésével új, konszolidáltabb alapokra helyeződik a romániai többség-kisebbség, a román-magyar viszony. Ez elsősorban annak a függvénye, hogy miként dönt az államelnök: vállalja-e „másságát”, szász azonosságát, vagy azt teljesen feladva tovább megy azon az úton, amely a román politikai környezetbe való teljes beolvadásához vezet. Képletesen szólva:
Johannisként vagy Iohannisként akarja folytatni?

A folytatásra vonatkozó kérdést az RMDSZ sem kerülheti meg. Tetszik-e ez egyeseknek vagy sem, az az igazság, hogy rengeteg a tisztázandó kérdés a „szövetségen” belül, Dunát lehetne rekeszteni az évek hosszú sora alatt felhalmozódott, szőnyeg alá söpört problémákkal. Az RMDSZ legnagyobb adóssága: az egyenes beszéd, az egyenes és következetes cselekvés. Kelemen Hunor a választás másnapján abbéli véleményének adott hangot, hogy Iohannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában. „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki. Elfogadjuk, hogy így van, de az a tény, hogy az RMDSZ 1996 óta szinte folyamatosan kormányon van, nem ugyanazt jelenti?"