Kiderült, hogy nem Victor Pontafex nyalta a híres mondást XIV. Lajostól. Hanem fordítva.
Lekezelően és magabiztosan mosolyog. Úgy viselkedik, mint egy ellenfeleit megsemmisítő háború után a feltételeket szabó győztes, ennek ellenére továbbra is maga köré gyűjti a PSD-s politika utóbbi 25 év alatti összes selejtjét, hogy bebizonyítsa,
Azt próbálja megmutatni, hogy mindenki mellette áll, hogy a játék eldőlt, hogy a többiek már rég elvesztették a játszmát, hogy ő a mindenkit magába foglaló rendszer. Vadim Tudortól Radu Beliganig az egész ország vele van, és az övé lesz. Arca kitágul, és mindenhol megjelenik, minden tévében, minden honlapon. Mindenhol ott van, és fáradhatatlan. Megpróbálja elaltatni közönségét, elfeledtetni vele, hogy plagizálta a doktori disszertációját, aztán az állam intézményeivel mosatta magát tisztára. Az európaiakkal is feledtetné, hogy 2012-ben erőszakkal próbálta meg kiiktatni Băsescut, és – főleg – azt szeretné, ha az emberek nem emlékeznének arra, hogy
az ország pedig technikai recesszióban van.
Bársonyszékeket osztogat, ígéreteket tesz és olyan fajsúlyos intézményeket von a bűvkörébe, mint a BNR és a SRI, mondván, hogy az ország helyzetétől függően a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, George Maior kormányfő lehet, de akár a Nemzeti Bank kormányzó-helyettese, Florin Georgescu is átveheti ezt a tisztséget, ha egy megmentő pénzügyesre lenne szükség.
Az ingadozó liberálisoknak is csapdát állított, amikor kijelentette, hogy a kormányfői tisztségre Călin Popescu Tăriceanu a fő jelöltje. A csalinak hatalomíze van sok PNL-s számára, de azoknak a választóknak is, akik üdvözölték a liberalizmus és a kaviárszocializmus keverékét.
Victor Ponta már a Cotroceni-be jutása előtt meg akarja valósítani a románok „egyesítésé”-t megcélzó programját. A PSD legrégebbi szövetségesével, Corneliu Vadim Tudorral kezdte, akit azért szedtek elő újra a süllyesztőből, hogy elmondja nekünk azt, amit Victor Ponta gondol, de nem mondhat ki nyilvánosan, arra emlékeztetve bennünket, hogy a PSD történelme hosszú és tele van cinkosságokkal. Dan Diaconescu a következő a sorban, akit a bíróság első fokon 3 év börtönre ítélt zsarolásért, és aki a Tribun fiatalabb másolata, ugyanazokkal a használati utasításokkal.
Ott van még Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki most késznek mutatkozik beugrani a csónakba Vadim mellé, és aki azt veti oda a válla felett az Európai Néppárt elnökének, mely szervezetnek tagja, hogy a belpolitikai döntések nem tartoznak a külföldi partnerekre. Ezt a gondolatot Victor Ponta is felkarolta, akit a nyugati tájkép egyre kevésbé, a távol-keleti viszont egyre jobban érdekel.
Valóban, Victor Ponta lehetne az az elnök, aki egyesíti
a tolvajokat a szélsőségesekkel, a börtöntöltelékeket a törvényhozókkal, a magyarelleneseket az áldozataikkal. Ő a híd, melyen állva mindenki kezet foghat, ő az erő, aki a PSD-t azzá tehetné, ami volt már egyszer, és talán még annál is olyanabbá. Közös frontot alkot körülötte a 20 büntetőügyes PSD-s parlamenti képviselő és a párt kiskirályainak csaknem fele, akik összeszorult szívvel lesik a DNA-t. Az Antena 3 is támogatja, hiszen létezik egy implicit ígéret: ti támogattok engem, én segítek nektek. Dan Voiculescu visszafogott lélegzettel várja a kegyelmet, míg másoknak az amnesztia lenne előnyös. Az a törvény, amiről Dan Şova Viorel Hrebenciuc-kal alkudozott, valósággá válhat annak az „egyesülés”-nek a szellemében, amiről Victor Ponta beszélt.
Egy Victor Ponta államfősége mellett felálló PSD-s kormány újra a pártelvtársak magánbirtokává változtatná az államot, amit a kormányfő már meg is tett, tekintettel arra, hogy a második forduló előtt 10 nappal arra utasította ellenőrző testületét, vizsgálja ki a Klaus Johannis által, Nagyszeben polgármestereként, 14 évvel ezelőtt végrehajtott visszaszolgáltatásokat. Victor Ponta azt hiszi, ő az állam, és a közintézményeknek érte kell dolgozniuk.
Kérdés, hogy vissza akarnak térni a románok az időben?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsérült hétfőn reggel Brassó megyében, miután egy személygépjármű és egy tartálykocsi összeütközött egy mellékút és az 1-es országút kereszteződésénél.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.