Hazai és külföldi szakembereket egyaránt meghívtak az EMNT és az SZNT közös autonómiakonferenciájára.
Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán címmel szervez szakmai, közéleti konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács október 25-én (szombaton) Marosvásárhelyen, az ifjúsági házban. A 9 órától kezdődő rendezvényen erdélyi és külföldi szakértők, valamint közéleti szereplők szólalnak fel.
A háromnyelvű (magyar, román, angol) konferencia a tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön megszervezett, hasonló tematikájú rendezvény folytatása.
A konferencia programjában szerepel:
A konferencia szünetében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csatlakozik az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz (European Language Equality Network). Az Európai Parlament és az ENSZ bizottságaival kapcsolatban álló európai szintű nemzetközi szervezet a nyelvi jogok és nyelvhasználati ügyek képviselője, melynek főtitkára, Davyth Hicks is jelen lesz a rendezvényen.
Az esemény záróakkordjaként sor kerül az Autonómia és regionalizmus – a képviselet hatékonysága című kerekasztal beszélgetésre, melyen részt vesz Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, valamint Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.