// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Tizennégyen Romániáért 8. Teodor Meleșcanu

// HIRDETÉS

Románia elnökjelöltjeit bemutató profiler sorozatunk nyolcadik része. A főszerepben: Teodor Meleșcanu. A titokzatos Mr. X!

Sötét októberi este. (Júniusi. Reggel.) Sűrű szemű eső szitál. (Lehet, hogy nem.) És köd is. (Sem. )A  főtér sarkán álldogál (ácsorog, gyábokor, fekszik, heverész, lebeg, andalog, fetreng) a Nép. Egyik kezében üveg vodka, a másikban mobiltelefon, a harmadikban egy szál napraforgó, a negyedikben Lidl zacskó... a húszmilliomodikban a választási pecsét. Erősen határozatlan. Hol erre indulna, hol arra, amarra, emerre. Aztán csak áll. (Nem áll.) A háttérben feltűnik egy árnyékos alak. Felöltő, kalap. (Bermuda, svájci sapka.) Psszt. Szerusz, Nép. Ne, ne fordulj meg. Figyelnek. (A nép nem fordul meg. Figyel.)

Polgártársaim a szubverzióban! Lehet, hogy ti nem ismertek engem. De én ismerlek titeket. Tudom, hogy mit akartok. Tudom, hogy mit gondoltok. Tudom, hogy mire vágytok. Azt is tudom, mire nem vágytok. Ezért vagyok itt. Hogy elnökként megvalósítsam egy nép álmait. (A Nép együttérzőn bólogat. Függőlegesen. Aztán vízszintesen.)

A nevem Colos Dauer Mente. Születési helyemet nem árulhatom el, nemzetbiztonsági okokból folyólagosan. Az viszont publikus információ, hogy a Föld bolygón következett be. ԹՎ ՌՅՂ-ben láttam meg a napvilágot, az örmény naptár szerint. Az a szigorúan titkos információ viszont sajnos kiszivárgott, hogy volt anyám is, meg apám is. (A Nép az árnyékos alak árnyékának nyakába borul.)

Gyermekkoromat többnyire iskolában és otthon töltöttem, a kínai naptár szerint 4644 és 4652 között. Továbbá számtalan titkos, titkosabb és legtitkosabb társaságok, bandák, páholyok és galerik tagjaként készültem a titokzatos jövőre. Egyes társaságok annyira titkosak voltak, hogy én sem tudtam a létezésükről. (A Nép halkan felröhög. Felsír.) Sss, halkabban. (Halkabban.)

 

 

Példaképem Avram Iancu volt. Egyszerűen azért, mert a Föld azon részén, ahol egy ideig a fent leírt módon tevékenykedtem, Csau Donor Emelet néven, nem volt más épkézláb szuperhős, akire fel lehetett volna nézni. (A Nép leveszi a kalapot, svájci sapkát az árnyékos alak fejéről, és kucsmát nyom a helyébe. Mindez nem látszik tisztán, mert a köd hirtelen leszáll. Vagy a Nap.)

Aztán elkerültem szülőföldemről. A Dzsucse-naptár szerint 48 és 52 közt Csoda Numero Tele néven elvégeztem egy egyetemet, bár az is lehet, hogy négyet, de kettőről papírom is van, és az egyik az élet szabadegyeteme, tehát bármilyen szakmában megállom a helyem, ergo titkos hazánk elnöke is lehetek. (A Nép kártyákat mutat fel, rajtuk számokkal: 10, 9, 8, 7, 6, 5...) 

Aztán új név és új időszámítás következett. A bizánci naptár szerint 7479 és 7509 között különböző feladatokat hajtottam végre, egy baráti és szocialista ország szolgálatában. Ebben az időszakban Adom Terel UNESCO-nak hívott a feleségem is. (A Nép meghúzza a vodkásüveget. Tisztán látszik a vakító kék ég háttere előtt.)

Kedves Nép! Tudom, hogy nehéz manapság hinni egy politikusnak. De tényleg. Én sem hiszem el, hogy én vagyok, amikor reggel belenézek a tükörbe. Mert lehet, hogy Cula Donor Menete néz vissza rám. Vagy Dacol Euro Mentes. Vagy épp Dalos Ecet Numero. De higgyetek nekem. Minden szavam csak tiszta és biztos és titkos forrásból származik. (A Nép letérdel, imádkozik. Vagy a hasa fáj.)

A kopt naptár szerint 1706-ban sikerült megváltoztatni a világot. Kérdem hát tőletek: akkor ezt a kis országot, a mi hőn szeretett Ion Ma Ránkat, pont ezt ne lehetne? Szebbé, biztonságosabbá, adatvédettebbé, titkosabbá, megfigyelhetetlenebbé, sőt, láthatatlanná teszem nektek a Hazát. És tudjátok: a láthatatlan ellenfél számára nincs határ. A lehetőségek száma pedig, ha nem is végtelen, elég nagy, ahhoz bár, hogy visszanyerjük elkobzott dicsőségünket, kincseinket, területeinket. És újra nagyok legyünk! Ezt én mondom nektek, Teo... bocsánat, Nemes Daru Ocelot, Jahve 5775-ik esztendejében. (A Nép nagyot sóhajt, és teljes egyetértésben elindul. Jobbra. Balra. Fel. Le. Srégen. Át. Oda. Vissza. Be. Ki. Az árnyékos alak szétoszlik a ködben. A fényben.)

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS