Tizennégyen Romániáért 5. Dan Diaconescu

Dan Diaconescu vagyok. Nem kenyerem a sok beszéd. Röviden:

én vagyok a Megváltó!

Tudom, elrugaszkodott kijelentésnek tűnik. De nyugalom, nem mindenkié. Csak a Tietek! Románoké.

Elmondom, hogy történt. Ezerkilencszáznyolcvanhat december kilencedikén, tizenkilencedik születésnapom estéjén a szobámban ültem és néztem a tévét. Híradót adtak épp. Abban az időben nemigen ment semmi más. Az öreg suszter beszédet mondott. A szocializmus győzelméről beszélt, amikor hirtelen elment a kép. Bolhák, csíkok ugráltak a képernyőn. Felálltam, hogy ráverjek a tévére. Az öklöm már a levegőben volt, amikor visszajött. Egy csodálatos színekben pompázó kertet láttam, középen egy fehér karosszék, mellette fehér sámli. A karosszékben fehér leples, fehér szakállas, fehér öregúr ült. Ne ijedj meg, fiam, szólt hozzám. Megértettem szavát.

Románul beszélt.

Visszarogytam az ágyra. Én a te Urad vagyok, mondta. Az ágy forogni kezdett velem. És a többi bútor is. Aztán az ágy hirtelen meglódult, mint egy katapultülés. Fejjel előre nekizuhantam a képernyőnek. De nem loccsant szét a fejem. Átsuhantam az üvegen, és máris ott ültem az Úr jobbján. És az Úrnak angyalai között. És Jézus is ott volt. Épp vízen járni tanított egy pufók angyalkát, az egyik kerti medencében.

És akkor az Úr rám nézett. Végtelen kegyelemmel, végtelen hatalommal. És azt mondta: fiam, szerezz százmillió dollárt. Tudom, én ne tudnám, hamarosan más idők fognak járni a te szeretett hazádban. A káosz, a vadkapitalizmus, a neoliberalizmus és az áldemokrácia sötét idői jönnek. Mert bűnös a te néped. Minden zsarnoknak fejet hajtott a történelem során. Ahelyett, hogy birodalommá lett volna. Itt az idő, hogy bűnhődjenek. De végtelen kegyelmemben elhatároztam, hogy nem csak büntetni fogom a mioritikus népet. Megváltót is küldök, a kellő időben. Jézus, látod, eléggé elfoglalt. És különben sem román. Ezért döntöttem:

te leszel a Megváltó!

Zokogni kezdtem. Ne sírj, fiam, ez nem a könnyek ideje. Ez az összeszorított fogak, a ravaszság, a harc ideje. A cél szentesíti az eszközt. Ezt a mondatot én súgtam Machiavelli fülébe. De nem szaporítom a szót. Nem vagyok a szavak embere. Tehát, szerezz százmillió dollárt. Ne nekem. Magadnak. Mert ezzel váltod meg majd a te néped.

Az Úr, a karosszék, az angyalok, Jézus, az egész kert eltűnt. Én pedig ott maradtam a tévében. Azóta is itt vagyok. Eddig azon dolgoztam, hogy megszerezzem az Úr által rendelt százmilliót. És meglett. Mert az Úr irányította a lelkem. És az Úr irányította az agyam. És az Úr irányította a kezem.

Román testvéreim! Eljött az idő.

Érintsétek meg a képernyőt.

Érezzétek: eljött a Megváltótok! Én kigyógyítalak benneteket. A szegénységből. A betegségből. Újrateremtem nektek a Hazát! Ahol nem adunk el több anyaföldet idegeneknek. Ahol újra jó kedvvel fognak szülni a román anyák, akár háromhavonta. Ahol létrehozzuk majd a Nép Vagyona Zrt.-t. Ahol már 30 évesen nyugdíjba lehet menni, ha megvan a százmillió. Ahol egyetlen fát sem kell majd kivágni. (Lásd a Húsvét-szigeti példát.) Ahol kegyesen kasztrálják a gyermekmegrontókat és erőszakolókat. Ahol minden állami intézményben kötelező lesz románul beszélni. Ahol nem fityeghet mindenféle jöttment náció zászlaja a hivatali épületeken. Román testvéreim!

Én visszaszerzem nektek Moldovát!

Ha nem kell, akkor is. És az Ukrajna által ellopott területeket. És a Németország által ellopott területeket. És a Guatemala által ellopott területeket. Nagyon nagy Romániát hozok nektek, képernyőn!

Csak érintsétek meg. És higgyetek bennem, mert én vagyok a ti Megváltótok. Akit becsaptak, meghurcoltak, betiltottak, tömlöcbe vetettek. De az Úr bajnokát nem lehet megtörni. Itt vannak a mártírság jegyei, a testemen. Nézzetek meg jól. Mert igazat szólok. És nem én beszélek, az Úr szól általam. Minden románok Ura.

Érintsetek meg. Mert a kép én vagyok! És szavazzatok rám. És küldjetek adományokat. A cél nagy. Az eszköz kicsi. De a sok kicsi sokra megy. Hívjatok bátran az alábbi számon:

1-111-DAN-DIA-CON-ESCU

Esküszöm nektek, az élő Istenre, hogy a hívásból befolyó összegeket a Román Jövő építésébe fektetem. Most kimegyek a temetőbe. Mozgósítom a hazájukért halt román lelkeket. Minden szavazatra szükségünk van. De ti hívjatok bátran. Itt vagyok, akkor is, ha nem. És ne feledjétek: megérinteni a képernyőt! Megérinteni! Ámen.