// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Tizennégyen Romániáért 1. William Brânză

// HIRDETÉS

Románia hamarosan elnököt választ. A Főtér.ro segíteni szeretne a bőség zavarával küszködő választópolgárnak. Megrajzoljuk a 14 jelölt profilját. Maradjanak velünk, sorozatunk hetente frissül. Íme, az első rész: William Brânză.

1972-ben születtem. Atyám példaképe Hódító Vilmos volt, anyámé a Stratfordi Hattyú, így a William nevet kaptam a keresztségben. A zéletből, no meg a családnevemből folyólagosan hamar megtanultam, hogy Frate, frate, dar brânza-i pe bani, vagyis

a testvéremnek se adtam ingyen túrót.

Ezért aztán sikeres üzletember lettem. És mit csinál egy sikeres üzletember, ha jó a ritmusérzéke? Politizálni kezd!

Vagyonom egy részét (kis részét) a haza oltárán akartam feláldozni. És mely párt lehetett volna erre alkalmasabb, mint a Nagy-Románia? Beléptem. 2004-ben képviselővé is választottak. És az álmok, jó szokásom szerint valóra váltak: az üzlet hozta a politikát, a politika meg az üzletet. Sajnos a sikeres politikus-üzletembernek sok az irigye.  Talán a keresztnevem miatt, nem tudom.

Őszintén, nem tudom elviselni az ellenségeskedést. Alig egy év elteltével már a függetlenek között folytattam a harcot. És olyan jól harcoltam, hogy felfigyeltek rám a PDL verbunkosai. Néhány hónap múlva ismét csapatjátékos lettem, sőt, 2008-ban én lettem

az egységes és oszthatatlan nemzeti diaszpóra

képviselője. Burundiban töltött szabadságom ideje alatt például négy hétig én voltam ott az egyetlen román, akit aztán sikeresen képviseltem a román parlamentben.

Munkámat ismét igen jól végeztem, olyannyira, hogy létrehoztak nekem egy külön parlamenti bizottságot, a határon kívül élő románokét, amit aztán jó kedvvel, bőséggel vezetgettem 2012-ig.

Aztán egy szép nap kinéztem az ablakon, és rájöttem: az emberek hálátlanok. Dolgozom értük éjt nappá téve, például a Timok völgyi honfitársaimért, és erre tessék, nyílt leveleket irkálnak, le akarnak váltatni. Bezzeg

a fák, virágok, bokrok nem hálátlanok.

Nem pofáznak vissza. Hagyják, hogy jó kertészként ápoljam őket. Beálltam szépen a Zöldekhez, és most itt vagyok. Életem nagy lehetősége ez.

Minden román fa elnöke akarok lenni!

Azoké is, akik állnak, azoké is, akiket Verestóy Attila kivágatott. Mert román fák azok is, testvéreim. Szavazzatok rám, és minden szavamat odaadom (a túrómat azért nem): megvédem a haza fáit! Fától fáig!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS