Autonómia: lehet esély az érdemi magyar-magyar párbeszédre?

Függetlenül attól, hogy az RMDSZ által a Székelyföld autonómiájának témájában kidolgozott törvénytervezet egyértelműen kampánycélokat szolgál – ezt igazolja elkészültének és bemutatás időpontjának időzítése - , arra elvileg megteremti a lehetőséget, hogy ha a kampány miatt hisztérikusan reagáló román politikummal nem is, a magyar közösségen belül érdemi vita kezdődjön a különböző autonómiakoncepciókról.

Az RMDSZ tervezetét politikai elemzők és a rivális magyar pártok részéről máris számos, megfontolandó bírálat érte. Többen is azt kifogásolják, hogy a jelenlegi megyerendszert veszi alapul, így a Hargita, Kovászna és Maros megyében létre hozni szándékozott székely autonóm régióban jóval nagyobb lenne a románok aránya, mint ha a történelmi Székelyföld határaiban jelölnék ki az autonóm terület közigazgatási határait.

Emellett amiatt is bírálják a tervezetet, hogy annak megvalósulását egy teljesen új alkotmány elfogadásához kötik, vagyis annak lehetőségét egy teljesen bizonytalan jövőbe tolnák el.

Ugyancsak számos bíráló megjegyzés hangzott el amiatt, hogy a projekt magyar verziója meglehetősen pongyola, mintha az utolsó pillanatban csapták volna össze.

Az RMDSZ mindamellett hivatalosan azzal a megjegyzéssel hozta nyilvánosságra a statútum-tervezetet, hogy ahhoz mindenki szóljon hozzá, román és magyar oldalról egyaránt. A jelenleg az RMDSZ csatlósaként politizáló Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is arra szólította fel a magyar szervezeteket: ne maradjanak „sértődötten” távol a vitától.
Az EMNP máris jelezte: hajlandó megvitatni a tervezetet.

Innentől mindkét félre – az RMDSZ-re és a vele szemben álló magyar pártokra, szervezetekre is – komoly feladat hárul.

Utóbbiaknak komolyan megalapozott, szakmai érvekkel és javaslatokkal kell előállniuk annak érdekében, hogy a projekt ne csupán az egyik magyar párt politikai kampányát szolgálhassa, hanem valóban a teljes romániai magyar közösség magáénak vallhassa. Ennek érdekében érdemi, tartalmi vita szükséges a projektről, a lehető legszélesebb szakmai, politikai és civil nyilvánosság bevonásával, politikai pártállástól függetlenül.

Többek között arra a kérdésre is meg kell próbálni választ találni, mi lesz a sorsa azon magyar közösségeknek, amelyek nem a Székelyföldön élnek? A székely autonómiastatútum körüli vitában ugyanis elsikkadhat a belső-erdélyi szórvány, valamint a partiumi tömbmagyarság ügye. El kell kerülni, hogy olyan helyzet álljon elő, mint az ötvenes években, amikor a székelyföldi autonóm terület létrehozása azzal járt, hogy a partiumi, közép-erdélyi magyar közösségekkel szemben annál erőteljesebben zajlottak az asszimilációs kísérletek.

Az RMDSZ autonómia iránti elkötelezettségének próbaköve az lesz, milyen mértékben lesz hajlandó valós, érdemi tárgyalásokat folytatni a többi magyar politikai párttal, illetve civilekkel, és mennyire veszi komolyan a politikai riválisok szakértői által tett, a tervezet jobbításának szándékával tett javaslatokat.