// 2026. október 21., szerda // Orsolya

A nevem Johannis. Dzsémsz Johannis!

// HIRDETÉS

Egy újabb kampánytrükk. Johannis, a kém. Na de, kinek az érdeke? Nézzük.

A koreai háború (1950–1953) után a kínai táborokba került amerikai foglyokat őreik rábírták arra, hogy ilyenfajta kijelentéseket tegyenek: „Az Egyesült Államok nem tökéletes ország”, vagy „A kommunizmusban nincs munkanélküliség”. Ez csak a kezdete volt egy fokozatos manipulálási folyamatnak. Miután a foglyok elfogadták az egyszerű és ártalmatlan mondatokat, a kínai ügynökök arra kérték őket, hozzanak fel érveket is kijelentéseik mellett. Amikor a táborban levő egyik amerikai komoly indokokat hozott fel az „Amerika nem tökéletes” állítás mellett, arra kényszerítették, hogy állítson össze ezekről egy listát is írja alá: „Végül is pontosan így gondolod, nem?” Robert B. Cialdini a Meggyőzés pszichológiájá-ban elmeséli, hogy azután a fogolytól egy esszét kértek ezekről a témáról, a kínaiak pedig olyan rádióműsorokban használták fel a szerző nevét és gondolatait, melyeket nem csak a táborban sugároztak, de más észak-koreai börtönökben, vagy akár Dél-Koreában is, ahol amerikai csapatok állomásoztak. Az illető fogoly hirtelen azt tapasztalta, hogy az ellenséget segítő „együttműködővé” vált. „Tudatában lévén annak, hogy az esszét fenyegetések, vagy kényszerítések nélkül írta meg, az illető sokszor a saját magáról alkotott képet változtatta meg, hogy az összhangban legyen tetteivel és új, «együttműködő» címkéjével, ami sokszor még intenzívebb együttműködési tettekhez vezetett” (Robert B. Cialdini, Psihologia persuasiunii, Bukarest, 97-98. o.).

Az utóbbi napokban több kommentátor és újságíró azt vetette fel – bármiféle bizonyíték nélkül –, hogy a PNL–PDL elnökjelöltje, Klaus Johannis állítólag az egyik német titkosszolgálat titkos ügynöke, és ezért kénytelen lesz visszalépni a választási versenyből. Szinte mindegyik hírtelevízió bekapcsolódott a manipulációs cirkuszba, mely egyetlen igaz elemből indul ki:

Klaus Johannis német etnikumú.

Ez egy szekus technika, amivel meggyőzték azokat, akik felvetették a berlini szolgálatoknak dolgozó ügynök gondolatát, hogy Nagyszeben polgármestere állítólag kém. E hipotézis támogatói szintén készítettek „listákat” a bizonyítást szolgáló érvekkel, a kínaiak által az amerikai foglyokkal szemben alkalmazott módszer mintájára. Egy sor véleményvezér beleesett ebbe a csapdába, mivel  meggyőződésük szerint igazuk van. Johannis „idegen”, tehát elképzelhetően „kém” is, aki a legmagasabb szintre akar „beszivárogni”, hogy a „németek” kezére játsszon, tehát „veszély”-t jelent az „állam biztonságá”-ra, és ki kell iktatni a játékból.

A román kémszolgálat főnöke, Teodor Meleşcanu időközben, a parlamenti szakbizottság előtt elmagyarázta, hogy az elnökjelöltek egyikének sincs semmilyen kapcsolata valamelyik titkosszolgálattal.

Ki passzolta át az újságíróknak azt az „információt”, mely szerint Johannis állítólag az egyik német titkosszolgálat tisztje, és hogy „az amerikaiak javaslatára és a szolgálatok segítségével megpróbálják kiiktatni a játékból Klaus Johannist”? Hogyan tudta őket ilyen könnyen meggyőzni? Mi a célja ennek a manipulálási műveletnek, és főleg kinek használ? Első látásra úgy tűnik, a legtöbb hasznot Victor Pontának hozza a hírtévék többsége által felvetett dezinformáció. De Johannist csak az őt támogató PNL–PDL szövetség iktathatja ki a játékból. Elképzelhető, hogy a színfalak mögött

egy másik elnökjelölt készül,

aki összefoghatná a „jobboldal” szavazatait, aki koherensebb, artikuláltabb, felkészültebb és – esetleg – azok is elfogadják, akik Johannisban egy bennünket Németországnak eladni kész „idegen”-t látnak. Teodor Meleşcanu nevét hangoztatják lehetséges helyettesítőként, de egy ilyen manőverhez egy új PNL–PDL kongresszusra lenne szükség.

Másrészt az is igaz, hogy Johannis nem felelt meg a „jobboldali” szavazók elvárásainak, hogy lakonikus válaszai mögött nemcsak tömörség és komolyság, hanem nagy üresség is van, amit kampánycsapatának nem sikerült gondolatokkal és tervekkel kitöltenie. Igaz, hogy Johannis nem volt képes rövid mondatokban egyszerű igazságokat kimondani, és provinciálisabbnak bizonyult, mint amilyennek tűnt. Igaz, hogy hanyatló trendet mutat a felmérésekben és hogy a „jobboldali” választók másik jelöltet keresnek maguknak. De német „kém”-ként való kompromittálása csak azt mutatja meg, hogy Romániában mennyire bárdolatlan módon használják fel a dezinformálást és a manipulálást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS