Egy újabb kampánytrükk. Johannis, a kém. Na de, kinek az érdeke? Nézzük.
A koreai háború (1950–1953) után a kínai táborokba került amerikai foglyokat őreik rábírták arra, hogy ilyenfajta kijelentéseket tegyenek: „Az Egyesült Államok nem tökéletes ország”, vagy „A kommunizmusban nincs munkanélküliség”. Ez csak a kezdete volt egy fokozatos manipulálási folyamatnak. Miután a foglyok elfogadták az egyszerű és ártalmatlan mondatokat, a kínai ügynökök arra kérték őket, hozzanak fel érveket is kijelentéseik mellett. Amikor a táborban levő egyik amerikai komoly indokokat hozott fel az „Amerika nem tökéletes” állítás mellett, arra kényszerítették, hogy állítson össze ezekről egy listát is írja alá: „Végül is pontosan így gondolod, nem?” Robert B. Cialdini a Meggyőzés pszichológiájá-ban elmeséli, hogy azután a fogolytól egy esszét kértek ezekről a témáról, a kínaiak pedig olyan rádióműsorokban használták fel a szerző nevét és gondolatait, melyeket nem csak a táborban sugároztak, de más észak-koreai börtönökben, vagy akár Dél-Koreában is, ahol amerikai csapatok állomásoztak. Az illető fogoly hirtelen azt tapasztalta, hogy az ellenséget segítő „együttműködővé” vált. „Tudatában lévén annak, hogy az esszét fenyegetések, vagy kényszerítések nélkül írta meg, az illető sokszor a saját magáról alkotott képet változtatta meg, hogy az összhangban legyen tetteivel és új, «együttműködő» címkéjével, ami sokszor még intenzívebb együttműködési tettekhez vezetett” (Robert B. Cialdini, Psihologia persuasiunii, Bukarest, 97-98. o.).
Az utóbbi napokban több kommentátor és újságíró azt vetette fel – bármiféle bizonyíték nélkül –, hogy a PNL–PDL elnökjelöltje, Klaus Johannis állítólag az egyik német titkosszolgálat titkos ügynöke, és ezért kénytelen lesz visszalépni a választási versenyből. Szinte mindegyik hírtelevízió bekapcsolódott a manipulációs cirkuszba, mely egyetlen igaz elemből indul ki:
Ez egy szekus technika, amivel meggyőzték azokat, akik felvetették a berlini szolgálatoknak dolgozó ügynök gondolatát, hogy Nagyszeben polgármestere állítólag kém. E hipotézis támogatói szintén készítettek „listákat” a bizonyítást szolgáló érvekkel, a kínaiak által az amerikai foglyokkal szemben alkalmazott módszer mintájára. Egy sor véleményvezér beleesett ebbe a csapdába, mivel meggyőződésük szerint igazuk van. Johannis „idegen”, tehát elképzelhetően „kém” is, aki a legmagasabb szintre akar „beszivárogni”, hogy a „németek” kezére játsszon, tehát „veszély”-t jelent az „állam biztonságá”-ra, és ki kell iktatni a játékból.
A román kémszolgálat főnöke, Teodor Meleşcanu időközben, a parlamenti szakbizottság előtt elmagyarázta, hogy az elnökjelöltek egyikének sincs semmilyen kapcsolata valamelyik titkosszolgálattal.
Ki passzolta át az újságíróknak azt az „információt”, mely szerint Johannis állítólag az egyik német titkosszolgálat tisztje, és hogy „az amerikaiak javaslatára és a szolgálatok segítségével megpróbálják kiiktatni a játékból Klaus Johannist”? Hogyan tudta őket ilyen könnyen meggyőzni? Mi a célja ennek a manipulálási műveletnek, és főleg kinek használ? Első látásra úgy tűnik, a legtöbb hasznot Victor Pontának hozza a hírtévék többsége által felvetett dezinformáció. De Johannist csak az őt támogató PNL–PDL szövetség iktathatja ki a játékból. Elképzelhető, hogy a színfalak mögött
aki összefoghatná a „jobboldal” szavazatait, aki koherensebb, artikuláltabb, felkészültebb és – esetleg – azok is elfogadják, akik Johannisban egy bennünket Németországnak eladni kész „idegen”-t látnak. Teodor Meleşcanu nevét hangoztatják lehetséges helyettesítőként, de egy ilyen manőverhez egy új PNL–PDL kongresszusra lenne szükség.
Másrészt az is igaz, hogy Johannis nem felelt meg a „jobboldali” szavazók elvárásainak, hogy lakonikus válaszai mögött nemcsak tömörség és komolyság, hanem nagy üresség is van, amit kampánycsapatának nem sikerült gondolatokkal és tervekkel kitöltenie. Igaz, hogy Johannis nem volt képes rövid mondatokban egyszerű igazságokat kimondani, és provinciálisabbnak bizonyult, mint amilyennek tűnt. Igaz, hogy hanyatló trendet mutat a felmérésekben és hogy a „jobboldali” választók másik jelöltet keresnek maguknak. De német „kém”-ként való kompromittálása csak azt mutatja meg, hogy Romániában mennyire bárdolatlan módon használják fel a dezinformálást és a manipulálást.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.