// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Sértésnek veheti egy skót, ha angolnak nevezed

// HIRDETÉS

Skócia dilemmája: lenni vagy nem lenni?

„You Majesty, on a rétréci le royaume!” A Courrier International, alig néhány nappal a szeptember 18-i skót népszavazás előtt, mely átalakíthatja Nagy-Britannia, az Európai Unió, de a világ (igen, igen!) konfigurációját is, nagyon jó összeállítást közöl Skócia sorsáról: „to be or not to be”.

Ha tudná, forogna-e a sírjában Shakespeare? Ahogy azt a szerkesztőség igazgatója, Eric Chol a vezércikkben leszögezi, az biztos, hogy „az Angliával alkotott háromszáz évnyi szövetség után a Hadrianus falától északra elhelyezkedő térség minden második lakosa lelépne… angolosan”. Tehát 32 oldalt szentelnek ennek a földnek, amely iszonyatosan hasonlít a mi őszi Erdélyünkhöz (szó szerint és átvitt értelemben!), melyeket Judith Sinnige nagy-britanniai szerkesztő és Gerry Feehily európai rovatvezető állítottak össze. Interjút adtak az Adevărulnak.

 

Miért ezt az összeállítást tartották fontosnak a Courrier International mostani számához? Ennyire fontos, hogy mi történik szeptember 18. után Skóciával?

 

Nyilvánvalóan! A hatás jelentős lesz, úgy Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, mint ahogy azokra a régiókra nézve, ahol lehetséges igény van egy nagyobb regionális autonómiára (Katalónia, amely november 7-én tart népszavazást, Belgium…). Még Kína is aggódik, Skócia egy csomó hasonló kezdeményezés számára válhat joggyakorlattá. Most minden tekintet Skóciára irányul.

 

Ez egy különszám, de mi jellemzi, melyik szemszög volt az uralkodó?

 

Nem akartunk egy klisékkel teli számot, tartárral, whiskyvel és más hasonló dolgokkal, melyeket mind felidézünk, amikor a skótokra gondolunk. Megpróbáltuk körbejárni Skóciát, hogy kiderítsük, van-e Skóciának identitása. Minden oldalról feltártuk a vitát, így miközben átlapozzuk, hol egy Igen győz meg bennünket, hol egy ugyanannyira jogos Nem.

 

És van Skóciának külön identitása?

 

Van. Skócia viszonylag rövid ideje, alig háromszáz éve tagja Nagy-Britanniának. A mai skótok felét valóban britnek lehet tekinteni, de „angol”-nak nevezni egy skótot bántás, sértés lehet. Ne feledjük, hogy Nagy-Britanniába Skócia hozta el a Fény korszakát: a gőzgép (James Watt), tehát az ipari korszak kezdete, a filozófus Adam Smith, a modern gazdaság atyja…

Egy XVIII. század végén még éhező kis ország, meglepő módon, ilyen ragyogó embereket termelt ki magából, akik szó szerint megváltoztatták a világot! Sajátos identitásukat a dialektusuk, az eltérő jellemük adja, ezeket az a számos befolyás alakította, melyeket megörököltek a vikingektől, a dánoktól…

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS