// 2026. november 3., kedd // Győző

// Nagyítás

// Archívum

A szeparatistákat Bukarestben kell keresni, nem Székelyföldön vagy Erdélyben

roMánia

Szerző: Sabin Gherman
2014. szeptember 11., 17:24

Az autonómia és a régiósítás megfér az egységes nemzetállam gondolatával – véli Sabin Gherman.

Ha holnap a Hivatalos Közlönyben megjelenik, hogy létrejött egy új község, arra a községre a 2001. április 23-i 215. sz. törvény fog vonatkozni – tudni akarod, hogy mi áll az 1. cikkelyben? „Jelen törvény a helyi autonómia általános keretét, valamint a helyi közigazgatás hatóságainak szervezetét és működését szabályozza.”

Nézzük meg a 2. cikkely 1. bekezdését: „A közigazgatási-területi egységek közigazgatása a helyi autonómia, a közszolgáltatások decentralizálása, a helyi közigazgatás hatóságainak választhatósága, törvényessége és a polgároknak a különleges érdeklődésre számot tartó helyi ügyekkel kapcsolatos megkérdezésének elvei alapján szerveződik meg és működik.”

Aztán a 2. bekezdésben ez áll: „Az elvek alkalmazása nem sértheti Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét.”

Még tovább, a 3. bekezdésben: „Helyi autonómia alatt a helyi közigazgatás hatóságainak azon joga és effektív képessége érthető, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket, a törvény keretein belül.”

4. cikkely: „A helyi autonómia csak közigazgatási és pénzügyi, a törvény keretein belül.”

Oké – és ha lesznek majd régiók? Ezek szintén közigazgatási-területi egységek lesznek, szintén az – ezúttal regionális – autonómia elvei alapján kell majd működjenek: és mindezen területi és autonómiaelemek tiszteletben tartásával semmilyen módon

nem sérül majd Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellege,

mint ahogy a helyi hatóságok sem sértik azt. Mindezeket azért mondom, mert a bukaresti tévékkel nagyon elszaladt a ló: hol azt mondják, hogy szétesik Románia, hol azt, hogy Putyin elküldte az embereit, hogy elszakítsák Erdélyt, hol azt, hogy… Mindenféle hülyeségeket: gyakorlatilag ők ott, a fővárosban kérdőjelezik meg a nemzeti egységet, nem a Székelyföldön, nem Erdélyben vagy Dobrudzsában. (Miközben Romániában vannak az autonómiát egyértelműen rögzítő törvények – a helyi autonómiától az egyetemiig, miközben a kormányon lévők úgy tíz éve elismerik, hogy muszáj végrehajtani a régiósítást.)

A – helyi vagy regionális – közigazgatás gyakorlatilag mindig is autonóm alapokon és igen, többek között területi elven is működött.

Végső soron mit jelent a regionális autonómia?

Elsősorban, ahogy az a 215/2001-es törvényben is szerepel, „a hatóságok jogát és effektív képességét arra, hogy az általuk képviselt közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket”.

Másodsorban ez a periféria nyereségessé tételének egyik módja – minden szempontból. Konkrétan: jelenleg a – helyi vagy regionális – fejlesztési politikákhoz Bukarestnek muszáj a beleegyezését adnia. Năstase „épít nekünk” sportcsarnokokat, Dragnea „ad nekünk” pénzt vagy Udrea „csinál nekünk” libegőket.

A közösségek talán másra vágynának: talán egy sportcsarnok helyett jobb lett volna egy terményraktár, hogy a parasztok krumplija ne maradjon a földeken.

Talán a politikában kevesebb botrány és kevesebb zsarolás lenne, ha többé nem Dragnea osztogatná a pénzt, hanem a közösségek közvetlenül kezelnék a saját adóikat és járulékaikat.

Lehet, hogy Udrea asszony szerepe az kellett volna legyen, hogy átlássa az idegenforgalomra vonatkozó makropolitikát és nem Câmpinán kellett volna uszodáknál pántlikákat vagdosnia.

Ha decentralizálták volna Romániát, sok ostobaság nem történt volna meg.

El ne felejtsem: a hírcsatornák azt dörögték, hogy az RMDSZ elnököt akar a Székelyföld élére: valójában egyes egységes és nemzeti és mit tudom még, milyen államokban a régió vezetőjét elnöknek nevezik: például Olaszországban, ahonnan az RMDSZ a dél-tiroli modellt vette.

Lengyelországban, egy másik egységes és nemzeti és stb. államban a régió vezetőjét vajdának hívják – na, próbáld csak meg azt mondani, hogy vajdát akarsz Erdély régióba vagy Moldva régióba, mert azonnal Kolozsvárra vagy Iaşi-ba költözik a Honvédelmi Minisztérium…

Szerintem a kormányzói intézmény jobb: van ilyen a Deltában, a Zsil völgyében, Erdélyben ezeréves hagyománya van…

De a román politikusnak vagy nincs semmilyen – szakmai, kulturális, erkölcsi – képesítése, vagy semmi érdeke nem fűződik annak megértéséhez, hogy a – helyi vagy regionális – autonómia nem jelenti az ország feldarabolását. Az itteni politikus számára hasznosabb, ha ki van téve a központi főnökök kényének-kedvének – így elfedheti az előbb említett képességek hiányát: csak el kell fogadnia a beosztott szerepét, és talán egy szép napon ő lesz ott a Központban: teljhatalommal, limuzinnal és titkárnővel, tisztelten és rettegetten, igazi legendaként az otthoni tanyáján.

Ez a politikus egy másik nagy gondját is megoldja: nem kell elképzelése legyen Romániáról – azért lehet helyi tanácsosi programmal bekerülni a Parlamentbe, és ahelyett, hogy lényegi dolgok történnének az ország politikájában, iskolák kimeszelésénél vagy kórházi ablakok kicserélésénél vágják át a szalagokat.

A román politikus e tekintetben

a szeparatizmus pólusa – a Központé az ország többi részével szemben,

az országé az Európai Unióval szemben – és a nemzetellenes politika gerjesztője: mert nemzetellenes évtizedekig elutasítani egy ország korszerűsítését, nemzetellenes a választási kampányokban a 25 százaléknyi román analfabétára számítani, nemzetellenes Romániát egy korrupt rendszerrel behálózni, ahol párttagkönyv nélkül még takarítónő sem lehetsz a Hidroelectricánál…

Másrészt a regionális autonómia nem tejjel-mézzel folyó Kánaán: senki sem szavatolja a korrupció vagy a munkanélküliség eltűnését, de – és ez a legfontosabb – ezek a hiányosságok már nem képeznek önálló rendszert és a közösség könnyebben kijavíthatja őket.

Egyes régiókban jobb lesz az élet, másokban rosszabb – de ez jobb a mostani egységes szegénységnél. Egyes régiókban a számítástechnika fog fejlődni, másokban kukoricát termesztenek majd – de egy egészséges gazdaság számítástechnikából és kukoricából is áll, tehát nem kellene attól megijedni, hogy nem fog az egész ország irodában ülni.

Tudom, hogy egyesek szidnak az írásaimért és a gondolataimért, de 15 évvel ezelőtt

minden politikus azért gyalázott, mert régiósítást akartam

– most ők is akarják, de fogalmuk sincs, hogyan valósítsák meg.

És azt is tudom, hogy ez a régiósítás hamarosan feltétel lesz (azért sem mondok többet), és amikor az állam elég okos lesz majd ahhoz, hogy közelebb hozzá magához a polgárokat,

amikor megérti majd, hogy ezt az országot azok a románok viszik a vállukon, akik sorban állnak, hogy befizessék az adójukat, nem pedig a többszázmilliós adósságoktól megszabadított külföldi cégek,

amikor a forrásokra úgy fog tekinteni, mint a jövő biztosítékára és nem úgy, mint egy autóbuszon talált pénztárcára,

akkor ez az egységes és nemzeti (és nevezd még, ahogy akarod) állam

az egyenlő partnered lesz,

nem pedig azoknak a politikai komisszároknak a kiszolgálója, akik habzó szájjal hőzöngenek a nemzeti egységről.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Krónika

Brassó repülőtere túl van a városhatáron: ezen buknak el az Uber- és Bolt-fuvarok

Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.

Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Székelyhon

Két településen láttak medvét a hétvégén

A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Krónika

Levélszavazás Erdélyben: válaszoltak a magyar és a román nyomozó hatóságok a Krónikának a feljelentések kapcsán

A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.

Székelyhon

Kidőlt egy sírkő az egyik temetőben a világítás napján, megsérült egy kisgyermek

Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény