// 2026. november 6., péntek // Lénárd

// Nagyítás

// Archívum

A szeparatistákat Bukarestben kell keresni, nem Székelyföldön vagy Erdélyben

roMánia

Szerző: Sabin Gherman
2014. szeptember 11., 17:24

Az autonómia és a régiósítás megfér az egységes nemzetállam gondolatával – véli Sabin Gherman.

Ha holnap a Hivatalos Közlönyben megjelenik, hogy létrejött egy új község, arra a községre a 2001. április 23-i 215. sz. törvény fog vonatkozni – tudni akarod, hogy mi áll az 1. cikkelyben? „Jelen törvény a helyi autonómia általános keretét, valamint a helyi közigazgatás hatóságainak szervezetét és működését szabályozza.”

Nézzük meg a 2. cikkely 1. bekezdését: „A közigazgatási-területi egységek közigazgatása a helyi autonómia, a közszolgáltatások decentralizálása, a helyi közigazgatás hatóságainak választhatósága, törvényessége és a polgároknak a különleges érdeklődésre számot tartó helyi ügyekkel kapcsolatos megkérdezésének elvei alapján szerveződik meg és működik.”

Aztán a 2. bekezdésben ez áll: „Az elvek alkalmazása nem sértheti Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét.”

Még tovább, a 3. bekezdésben: „Helyi autonómia alatt a helyi közigazgatás hatóságainak azon joga és effektív képessége érthető, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket, a törvény keretein belül.”

4. cikkely: „A helyi autonómia csak közigazgatási és pénzügyi, a törvény keretein belül.”

Oké – és ha lesznek majd régiók? Ezek szintén közigazgatási-területi egységek lesznek, szintén az – ezúttal regionális – autonómia elvei alapján kell majd működjenek: és mindezen területi és autonómiaelemek tiszteletben tartásával semmilyen módon

nem sérül majd Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellege,

mint ahogy a helyi hatóságok sem sértik azt. Mindezeket azért mondom, mert a bukaresti tévékkel nagyon elszaladt a ló: hol azt mondják, hogy szétesik Románia, hol azt, hogy Putyin elküldte az embereit, hogy elszakítsák Erdélyt, hol azt, hogy… Mindenféle hülyeségeket: gyakorlatilag ők ott, a fővárosban kérdőjelezik meg a nemzeti egységet, nem a Székelyföldön, nem Erdélyben vagy Dobrudzsában. (Miközben Romániában vannak az autonómiát egyértelműen rögzítő törvények – a helyi autonómiától az egyetemiig, miközben a kormányon lévők úgy tíz éve elismerik, hogy muszáj végrehajtani a régiósítást.)

A – helyi vagy regionális – közigazgatás gyakorlatilag mindig is autonóm alapokon és igen, többek között területi elven is működött.

Végső soron mit jelent a regionális autonómia?

Elsősorban, ahogy az a 215/2001-es törvényben is szerepel, „a hatóságok jogát és effektív képességét arra, hogy az általuk képviselt közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket”.

Másodsorban ez a periféria nyereségessé tételének egyik módja – minden szempontból. Konkrétan: jelenleg a – helyi vagy regionális – fejlesztési politikákhoz Bukarestnek muszáj a beleegyezését adnia. Năstase „épít nekünk” sportcsarnokokat, Dragnea „ad nekünk” pénzt vagy Udrea „csinál nekünk” libegőket.

A közösségek talán másra vágynának: talán egy sportcsarnok helyett jobb lett volna egy terményraktár, hogy a parasztok krumplija ne maradjon a földeken.

Talán a politikában kevesebb botrány és kevesebb zsarolás lenne, ha többé nem Dragnea osztogatná a pénzt, hanem a közösségek közvetlenül kezelnék a saját adóikat és járulékaikat.

Lehet, hogy Udrea asszony szerepe az kellett volna legyen, hogy átlássa az idegenforgalomra vonatkozó makropolitikát és nem Câmpinán kellett volna uszodáknál pántlikákat vagdosnia.

Ha decentralizálták volna Romániát, sok ostobaság nem történt volna meg.

El ne felejtsem: a hírcsatornák azt dörögték, hogy az RMDSZ elnököt akar a Székelyföld élére: valójában egyes egységes és nemzeti és mit tudom még, milyen államokban a régió vezetőjét elnöknek nevezik: például Olaszországban, ahonnan az RMDSZ a dél-tiroli modellt vette.

Lengyelországban, egy másik egységes és nemzeti és stb. államban a régió vezetőjét vajdának hívják – na, próbáld csak meg azt mondani, hogy vajdát akarsz Erdély régióba vagy Moldva régióba, mert azonnal Kolozsvárra vagy Iaşi-ba költözik a Honvédelmi Minisztérium…

Szerintem a kormányzói intézmény jobb: van ilyen a Deltában, a Zsil völgyében, Erdélyben ezeréves hagyománya van…

De a román politikusnak vagy nincs semmilyen – szakmai, kulturális, erkölcsi – képesítése, vagy semmi érdeke nem fűződik annak megértéséhez, hogy a – helyi vagy regionális – autonómia nem jelenti az ország feldarabolását. Az itteni politikus számára hasznosabb, ha ki van téve a központi főnökök kényének-kedvének – így elfedheti az előbb említett képességek hiányát: csak el kell fogadnia a beosztott szerepét, és talán egy szép napon ő lesz ott a Központban: teljhatalommal, limuzinnal és titkárnővel, tisztelten és rettegetten, igazi legendaként az otthoni tanyáján.

Ez a politikus egy másik nagy gondját is megoldja: nem kell elképzelése legyen Romániáról – azért lehet helyi tanácsosi programmal bekerülni a Parlamentbe, és ahelyett, hogy lényegi dolgok történnének az ország politikájában, iskolák kimeszelésénél vagy kórházi ablakok kicserélésénél vágják át a szalagokat.

A román politikus e tekintetben

a szeparatizmus pólusa – a Központé az ország többi részével szemben,

az országé az Európai Unióval szemben – és a nemzetellenes politika gerjesztője: mert nemzetellenes évtizedekig elutasítani egy ország korszerűsítését, nemzetellenes a választási kampányokban a 25 százaléknyi román analfabétára számítani, nemzetellenes Romániát egy korrupt rendszerrel behálózni, ahol párttagkönyv nélkül még takarítónő sem lehetsz a Hidroelectricánál…

Másrészt a regionális autonómia nem tejjel-mézzel folyó Kánaán: senki sem szavatolja a korrupció vagy a munkanélküliség eltűnését, de – és ez a legfontosabb – ezek a hiányosságok már nem képeznek önálló rendszert és a közösség könnyebben kijavíthatja őket.

Egyes régiókban jobb lesz az élet, másokban rosszabb – de ez jobb a mostani egységes szegénységnél. Egyes régiókban a számítástechnika fog fejlődni, másokban kukoricát termesztenek majd – de egy egészséges gazdaság számítástechnikából és kukoricából is áll, tehát nem kellene attól megijedni, hogy nem fog az egész ország irodában ülni.

Tudom, hogy egyesek szidnak az írásaimért és a gondolataimért, de 15 évvel ezelőtt

minden politikus azért gyalázott, mert régiósítást akartam

– most ők is akarják, de fogalmuk sincs, hogyan valósítsák meg.

És azt is tudom, hogy ez a régiósítás hamarosan feltétel lesz (azért sem mondok többet), és amikor az állam elég okos lesz majd ahhoz, hogy közelebb hozzá magához a polgárokat,

amikor megérti majd, hogy ezt az országot azok a románok viszik a vállukon, akik sorban állnak, hogy befizessék az adójukat, nem pedig a többszázmilliós adósságoktól megszabadított külföldi cégek,

amikor a forrásokra úgy fog tekinteni, mint a jövő biztosítékára és nem úgy, mint egy autóbuszon talált pénztárcára,

akkor ez az egységes és nemzeti (és nevezd még, ahogy akarod) állam

az egyenlő partnered lesz,

nem pedig azoknak a politikai komisszároknak a kiszolgálója, akik habzó szájjal hőzöngenek a nemzeti egységről.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// ez is érdekelheti

Főtér

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!

Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.

Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény