Nyárvég játékokkal

„Itt van az átülések fesztiválja. A polgármesterek és városi tanácsnokok átülhetnek más párt ölébe még néhány napig, ha azt szeretnék, hogy támogatást kapjanak a központi kormányzattól. Mit bizonyít ez: a haszonlesés elvárt, megkívánt erényes voltát, a pecsenyesütögetés felsőbb engedélyezését. Azt, hogy hiába rendeznél választásokat, hinnél a demokratikus színjáték szelekciós erejében, Romániában nem az elvek mentén politizálnak a pártok, a politikai alakulatok átjárhatók, elhagyhatók, a választói preferenciát félre lehet söpörni, a városok – holott minden polgármester azt ígéri, hogy valamennyi lakos polgármestere lesz – végső soron a kormány csatlósai, hűbéresei, lekötelezett lakájai.
A nyári városnapok, lovagi játékok egyik helyszíne Bonchida volt, melyet államunk nem volt képes soha restaurálni, civil összefogás, magyar és angol kezdeményezés, támogatás és szakértelem kellett az erdélyi Versailles megmentésére, visszaráncigálására haló porából.

És akkor mindig akad egy fontoskodó erdélyi nemzetvédő, aki a névtelenség internetes ködköpenyébe (köpőedényébe) kapaszkodva megjegyzi, vigyázzunk az efféle várjátékokkal, mert ezután már csak nyereg alatt puhítás következik. A derék félretájékoztatott nem tudja, hogy ősei (valamennyi régi lótartó, lovas nép) is így tettek, ha nem akarták, hogy a ló hátát feltörje a nyereg.
A sztereotípiák fölöttébb alkalmasak a butaság országlásának kiterjesztésére. Az internetszolgáltatók nem szűrik meg a lakosság beírókedvéből született ökörségeket. Holott mindez éppen a közvélemény-alakítás szempontjából lenne üdvös.
Hogy ezt egykor cenzúrának hívták? Lehet, de a jó ízlés megkíván némi korlátot. Hiszen az (esztétikai, erkölcsi, nyelvi) nevelés sem más, mint korlátok felállítása egy élhetőbb, gyűlöletbeszédtől meg nem mérgezett világ érdekében.”