// 2026. október 21., szerda // Orsolya

A mioritikus rettenthetetlen

// HIRDETÉS

Kornéliusz Vadimusz Tudorusz átment mondénba. De máris itt van helyette az új Hazafi: Bogdán Bigusz Dikusz.

Mivel Vadim Tudort lefoglalják a Oana Zăvoranuval és Anca Cârcuval folytatott magasröptű viták, a haza védtelen maradt a mohó bozgorokkal szemben. Itt volt az ideje egy új vitéz feltűnésének, aki megvédi a szent román földet.

A rettenthetetlent Bogdan Diaconunak hívják, az utóbbi években főleg erőszakosan magyarellenes nyilatkozatokkal tűnt ki. A közelmúltig valamiféle főnök volt a PSD-ben, de aztán otthagyta a pártot, hogy új politikai szervezetet alapítson. Diaconu ugyanakkor képviselő is, a bukaresti 4. kerület lakosait képviseli a Parlamentben, közismert lévén ugyanis, hogy ez utóbbiaknak az a legnyomasztóbb gondjuk, hogy a magyaroknak a tömbházaik közötti aszfaltra fáj a foguk.

„Itt az ideje, hogy féljenek azok, akik rejtetten vagy nyíltan az alkotmány és a román állam méltósága ellen dolgoznak. A diplomácia kimerítette forrásait. Itt az idő a cselekvésre. A románok újra be fogják bizonyítani, hogy toleranciájuknak megvan a maga határa, és amikor ezen valaki átlép, készek a saját kezükbe venni a sorsukat”, feszítette meg izmait a pártját bemutató sajtókonferencián az újdonsült hazafi.

Diaconu hőstettei közül érdemes felidézni azt az epizódot, amikor halált megvető bátorsággal megakadályozta a magyarokat abban, hogy galád módon beavatkozzanak a magánlevelezésünkbe. Két évvel ezelőtt, amikor a Magyar Posta a Román Posta megvásárlásáról tárgyalt, nagyon komolyan arra figyelmeztetett, a románoknak a jövőben megtilthatják, hogy románul levelezzenek. A hagymázas gondolatmenet az ember arra gondol, képtelenség, hogy egy normális ember ilyesmiket hordjon össze. De íme, az időközben felfüggesztett blogján megjelentetett nyilatkozat: „Azt hiszem, hogy veszélyes, ha a magyarországi állami Posta átveszi a Román Postát. Amennyi magyar szélsőségességet belélegez Budapest, arra fogunk ébredni, hogy magyar nyelv lesz minden borítékon és többé nem írhatunk majd románul leveleket! Sőt, még arra is, hogy a Posta ügyfélablakainál csak magyarul fognak velünk beszélni, mint a székelységben”.

Egy trikolór tollazatú populistával van dolgunk, aki etnikai konfliktusra uszít, primitív módon. Az valójában mocskos manipuláció, hogy ő mindezt a román méltóság védelmének nevezi. A dolog célja a nacionalizmus felszítása, olajat önteni az erdélyi látens feszültségek tüzére, mindezt olyan kontextusban, amikor Románia határainál egy egész Európára nézve katasztrofális potenciállal rendelkező véres konfliktus zajlik.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Bogdan Diaconu az Oroszország Hangja adó lelkes munkatársa volt. Tavaly több szöveget is közzétett a Kreml által finanszírozott adó román nyelvű honlapján, melyekben lelkesen támogatta Moszkva Románia „gyarmati” státuszára vonatkozó ravasz elméleteit. „Megtagadni a Kormánytól a jogot, hogy ne csak az európai országokba tegyen hivatalos látogatásokat, számomra úgy tűnik, hogy túlságosan is nyíltan meg akarják mutatni nekünk, hogy gyarmati státuszunk van”. Vagy: „A PDL-s időszakban a Kína, Oroszország vagy Ázsia szavak puszta megemlítése elegendő volt ahhoz, hogy hazaárulással vagy a demokrácia megsértésével vádoljanak”. Csak néhány azokból a gondolatokból, melyeket a nacionalista Diaconu azért ismételgetett, hogy kedvére tegyen az orosz szerkesztőknek. Különben neki Németországgal van nagy gondja, rendszeresen támadja ezt az országot, hol azzal, hogy „lehetővé tette a fasizmust”, hol azzal, hogy „mióta tekinthető Németország a demokrácia etalonjának Európában?”.

A Kremllel szembeni utánzó viselkedést a legjobban az illusztrálja, milyen nevet választott új pártja számára Diaconu: Egyesült Románia. Ez egy nagyon is szolgalelkű hódolat Vlagyimir Putyin, a most kormányon lévő Egyesült Oroszország párt alapítója és guruja előtt.

Nagyon furcsa, ahogy a nagy hazafi éppen Románia nyugati szövetségeseire fúj. Hogyan szereti ő Romániát, papagáj módjára ismételgetve Moszkva, vagyis egy olyan rezsim szövegeit, mely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti Románia biztonságára?

Az ilyenfajta hazafiak, akik égő gyufákat dobálnak a lőporos hordóba – hiszen az erdélyi etnikumok közötti kapcsolatok nagyon kényes egyensúlyban vannak –, csakis kedvére lehetnek Oroszországnak. Már senki előtt sem számítanak titoknak a kremli kormány arra irányuló erőfeszítései, hogy instabilitást hozzanak létre a kelet-európai országokban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS