// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A mioritikus rettenthetetlen

// HIRDETÉS

Kornéliusz Vadimusz Tudorusz átment mondénba. De máris itt van helyette az új Hazafi: Bogdán Bigusz Dikusz.

Mivel Vadim Tudort lefoglalják a Oana Zăvoranuval és Anca Cârcuval folytatott magasröptű viták, a haza védtelen maradt a mohó bozgorokkal szemben. Itt volt az ideje egy új vitéz feltűnésének, aki megvédi a szent román földet.

A rettenthetetlent Bogdan Diaconunak hívják, az utóbbi években főleg erőszakosan magyarellenes nyilatkozatokkal tűnt ki. A közelmúltig valamiféle főnök volt a PSD-ben, de aztán otthagyta a pártot, hogy új politikai szervezetet alapítson. Diaconu ugyanakkor képviselő is, a bukaresti 4. kerület lakosait képviseli a Parlamentben, közismert lévén ugyanis, hogy ez utóbbiaknak az a legnyomasztóbb gondjuk, hogy a magyaroknak a tömbházaik közötti aszfaltra fáj a foguk.

„Itt az ideje, hogy féljenek azok, akik rejtetten vagy nyíltan az alkotmány és a román állam méltósága ellen dolgoznak. A diplomácia kimerítette forrásait. Itt az idő a cselekvésre. A románok újra be fogják bizonyítani, hogy toleranciájuknak megvan a maga határa, és amikor ezen valaki átlép, készek a saját kezükbe venni a sorsukat”, feszítette meg izmait a pártját bemutató sajtókonferencián az újdonsült hazafi.

Diaconu hőstettei közül érdemes felidézni azt az epizódot, amikor halált megvető bátorsággal megakadályozta a magyarokat abban, hogy galád módon beavatkozzanak a magánlevelezésünkbe. Két évvel ezelőtt, amikor a Magyar Posta a Román Posta megvásárlásáról tárgyalt, nagyon komolyan arra figyelmeztetett, a románoknak a jövőben megtilthatják, hogy románul levelezzenek. A hagymázas gondolatmenet az ember arra gondol, képtelenség, hogy egy normális ember ilyesmiket hordjon össze. De íme, az időközben felfüggesztett blogján megjelentetett nyilatkozat: „Azt hiszem, hogy veszélyes, ha a magyarországi állami Posta átveszi a Román Postát. Amennyi magyar szélsőségességet belélegez Budapest, arra fogunk ébredni, hogy magyar nyelv lesz minden borítékon és többé nem írhatunk majd románul leveleket! Sőt, még arra is, hogy a Posta ügyfélablakainál csak magyarul fognak velünk beszélni, mint a székelységben”.

Egy trikolór tollazatú populistával van dolgunk, aki etnikai konfliktusra uszít, primitív módon. Az valójában mocskos manipuláció, hogy ő mindezt a román méltóság védelmének nevezi. A dolog célja a nacionalizmus felszítása, olajat önteni az erdélyi látens feszültségek tüzére, mindezt olyan kontextusban, amikor Románia határainál egy egész Európára nézve katasztrofális potenciállal rendelkező véres konfliktus zajlik.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Bogdan Diaconu az Oroszország Hangja adó lelkes munkatársa volt. Tavaly több szöveget is közzétett a Kreml által finanszírozott adó román nyelvű honlapján, melyekben lelkesen támogatta Moszkva Románia „gyarmati” státuszára vonatkozó ravasz elméleteit. „Megtagadni a Kormánytól a jogot, hogy ne csak az európai országokba tegyen hivatalos látogatásokat, számomra úgy tűnik, hogy túlságosan is nyíltan meg akarják mutatni nekünk, hogy gyarmati státuszunk van”. Vagy: „A PDL-s időszakban a Kína, Oroszország vagy Ázsia szavak puszta megemlítése elegendő volt ahhoz, hogy hazaárulással vagy a demokrácia megsértésével vádoljanak”. Csak néhány azokból a gondolatokból, melyeket a nacionalista Diaconu azért ismételgetett, hogy kedvére tegyen az orosz szerkesztőknek. Különben neki Németországgal van nagy gondja, rendszeresen támadja ezt az országot, hol azzal, hogy „lehetővé tette a fasizmust”, hol azzal, hogy „mióta tekinthető Németország a demokrácia etalonjának Európában?”.

A Kremllel szembeni utánzó viselkedést a legjobban az illusztrálja, milyen nevet választott új pártja számára Diaconu: Egyesült Románia. Ez egy nagyon is szolgalelkű hódolat Vlagyimir Putyin, a most kormányon lévő Egyesült Oroszország párt alapítója és guruja előtt.

Nagyon furcsa, ahogy a nagy hazafi éppen Románia nyugati szövetségeseire fúj. Hogyan szereti ő Romániát, papagáj módjára ismételgetve Moszkva, vagyis egy olyan rezsim szövegeit, mely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti Románia biztonságára?

Az ilyenfajta hazafiak, akik égő gyufákat dobálnak a lőporos hordóba – hiszen az erdélyi etnikumok közötti kapcsolatok nagyon kényes egyensúlyban vannak –, csakis kedvére lehetnek Oroszországnak. Már senki előtt sem számítanak titoknak a kremli kormány arra irányuló erőfeszítései, hogy instabilitást hozzanak létre a kelet-európai országokban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS