Kolumbán Gábor: légy boldog, ennyi az egész
A politikusból lett bivalyos gazdával találkoztunk a Kolozsvári Magyar Napokon.
Figyelni kell, hogy amikor a Gondviselés válaszúthoz visz az életünk során, döntsük, és utána menjünk tovább a választott úton, igazodjunk a feltételekhez, és keressük a boldogságot – árulja el Kolumbán Gábor az élet nagy titkát azon a életútbeszélgetésen, amelyek az Élő Erdély Egyesület rendezett a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Hirtelenjében nem tudnánk még egy olyan erdélyi magyar politikust mondani, akit nem bukása után, vagy egyéb kényszer hatására
fordított hátat a politikának
és kezdett teljesen mással foglalkozni. Kolumbán Gábor mérnök-fizikusból közgazdász, politikusból civilszervezet-vezető (A Civitas Alapítvány elnöke), Hargita megyei tanácselnökből bivalytenyésztő és egyetemi oktató lett. 2000-ben hagyta ott a politikát, 2008-tól pedig Székelyudvarhelyről Énlakára költözött, ahol elmondása szerint harmonikus, falusi életet él a korábban vásárolt házában.
Mint mondja,
posztmodern életformát
alakított ki: nem a hagyományőrzés, vagy a múltidézés eredménye az, hogy a bivalytenyésztést választotta, hanem „egyszerűen arról van szó, hogy nekem így jó, nekem ez az élet nyújtja a legtöbbet”.
„Lehettem volna parlamenti képviselő, a politikai karrier logikája szerint a megyei tanácselnökség után természetes lett volna, de akkor úgy döntöttem, hogy nem. Sokszor a nemleges döntések,
a nemek kimondásnak a képessége
az, ami előreviszi az embert” – mondja. Igaz, az emberi szervezet, a szív is jelzi, hogy mikor kell visszakapcsolni alacsonyabb fokozatba, ilyenkor az a jó, ha hallgatunk a figyelmeztetésre, magyarázza a fordulópont körülményeit.
„Én nem akarok életmodelleket megfogalmazni, nem akarom kijelölni a követendő utat; egyszerűen arról van szó, hogy mindenki találja meg, mi az, amit szívesen csinál. A bivalytenyésztés nem jövedelmező foglalatosság, de nekem örömet szerez” – mondja Kolumbán.
Míg a fizikai világban az anyagi javak gyarapítása elérheti azt a szintet, amelyen túl
morálisan már nem védhető a pályaív
(sok politikus ezt nem ismeri fel), addig a szellemi és lelki javak világában nincs határ, és bátran lehet tovább építkezni – ez az út a boldogságkeresésé, hisz minden ember végső soron a boldogságot keresi.
Egyszerű és rokonszenves krédó, és hiteles is egyben, mivel a bivalytenyésztőn látszik, hogy komolyan is gondolja, amit mond.
Azzal a gondolattal jövünk el az Élő Erdély Egyesület sátrából, hogy sok politikus jobban tenné, ha a kegyeink helyett inkább a boldogságot keresné.
(a fotón: Kolumbán Gábort Vas Réka kérdezte)
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
