// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Metagalaktikus útikalauz

// HIRDETÉS

Induljunk mi is, mint Noé. Szedjed a lábad, jó-é? - invitálta közönségét mágikus utazásra Bréda Ferenc a Bulgakov-beli felolvasáson. És szedtük!

Beindult a magyar napi irodalmi kenyérosztás a Bulgakov Kávéházban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. (Olcsóbb a csülöknél, na ja.) Bréda Ferenc mágusmókust jól ismeri, aki ismerheti. Tudhatja, hogy az ő orális orgiáin szem, szív egyéb szellemi szerv nem marad szárazon. Ezúttal kombóban dolgozott az Ember. Régi famulusát, Karácsonyi Zsoltot vette maga mellé, hogy Szürreáliába kalauzolja kellően népes hallgatóságát.

A sztori rémesen egyszerű. Egyszer, régen, Bréda Ferenc és Karácsonyi Zsolt leutazott egy Babadag nevű helyre. Sokat láttak, sokat ittak, hazajöttek, ennyi. Na de itt jön a képbe a brédai és karácsonyi irodalom. Mert ezt ezeregy jedermann így foglalta volna össze. De nem úgy hőseink! Egyfajta szerepcserés Don Kihótévá és Szancsó Panzává változva, metafizikai pikareszkké gyúrták át az egyszerű mesketét. És voálá, máris rajzolódott elénk a levegőbe a Nagy Kaland térképe, a vegytiszta (steril) Kolozsvártól a bűbájbuja Babadag pásztor-atyai kebeléig.

A páros olajozottan dolgozott, tandemben olvasták fel az amúgy masszívan hosszú szöveget, brédai prózát, karácsonyi verset, vélhetően ugyanabban a ritmusban, ahogy annak idején vándoroltak. És hála varázslatos előadói tehetségüknek, a hallgatóság lába akarva-akaratlanul utánuk mozdult. Azon kaptuk magunkat, hogy ott vagyunk velük az „irgum-burgum hevimetál” ritmusban dübörgő „gőgös gőzös”-ön, mi is kiálljuk a három koldus próbáját, részesülünk a misztikus ajándékokban, átlépjük hőseinkkel az ismert világ határát a csernavodai hídon, és belesimulunk, vidám nyájként, a babadagi isten-pásztor harmincnyolc fokon égő árnyékába.

A szöveg persze megdolgoztatta a béfogadói agyat. Ahogy prózai és lírai lélekvezetőink egyre mélyebbre kalauzoltak bennünket az Út misztikumába, szaporodni kezdtek az idegen szavak és kódolt mátrixkifejezések, amiket a ringó száguldásba belebóduló hallgató időnként kénytelen volt rágatlanul útjukra engedni. A szövegvonat néha le is lassult kicsit, ám sose annyira, hogy a két szerző egy-egy mestervágással vissza ne tudta volna hozni a masinát a varázslatos sebességre.

És hogy a nagy utaztatás sikerét valamiképpen konkréttá tegyük: már megvettük a vonatjagyeket, Magyar Napok után indulunk Babadagba!

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS