// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina
Hegyeli Attila Hegyeli Attila

Egy szemtanú vallomása

// HIRDETÉS

Mivel 2014. augusztus 10-én családommal együtt szemtanúja voltam egy eseménynek, mely azóta a közvéleményt is nagyon élénken foglalkoztatja, úgy gondolom, érdemes röviden leírni azt, amit láttam, éreztem Kézdiszentléleken a cigánysoron történt motoros baleset helyszínén 2014. augusztus 10-én késő délután.

(Külön)Vélemény

Szerző: Hegyeli Attila
2014. augusztus 14., 10:54

„A tények, ahogyan én láttam: 

Egy autóban ülünk feleségemmel és három gyerekemmel (a legnagyobb ötéves), hazafelé kocsikázunk. Ahogy beérünk Kézdiszentlélekre Katrosa irányából, az úton tömeget, zűrzavart látunk. Lassan gurulunk az aszfaltozott úton Kézdivásárhely irányába. Bal oldalon, az úttest mellett a porban két ember fekszik, nagy vértócsa körülöttük, közülük az egyiket a cigányok felváltva ráncigálják, bántalmazzák. Ő volt az, aki meghalt a balesetben, nem tudom, hogy érkezésünkkor még életben volt-e. Talán két-három perce történhetett a baleset, a helyiek most kezdenek kigyűlni, és a helyszín felé jönni. Akik közel laknak, már bottal,

kerítésléccel felszerelve hadonásznak.

Ekkor meglátom a hozzávetőlegesen 50 fős cigánysereg közepén azt a motorost, aki magát kihúzva magyaráz, próbál eljutni az áldozatokig, látszik rajta, hogy segíteni akar, az is látszik, hogy a felbőszült cigányok közt próbál talpon maradni. Mentő, rendőr még sehol. Első gondolatom, hogy megállok, de erről hamar lebeszélem magam, amikor három gyerekemre gondolok, látva, hogy az autónktól két méterre földön fekvő embert is ütnek, mások készítik a husángokat. El innen, de gyorsan, mondja a feleségem, s igaza van. Csak lépésben, mert nagy a tömeg, és egyre gyűl.

 

Ha meg nem állhatok, azonnal a telefonomért nyúlok, és hívom a 112-t. Ahogyan meghallja tőlem a vonal másik végén levő román nő a település nevét, mondja is, hogy valaki előttem már hívta őt, hangjában hálát érzek, románul jól beszélek, ecseteli, hogy

az előző telefonáló »nagyon nehezen fejezte ki magát«.

Tőlem értesül, hogy több ez egy balesetnél, kérem, hogy küldje a rendőröket és a csendőrséget is, különben nagy baj lesz. A rendőröket küldi, rendben van, de a csendőröket csak a helyszínre érkező rendőr hívhatja. Viszonylag hosszan beszélünk, minden részletet elmondok, amit láttunk, közben gurulunk tovább az autóval. Hívásomat követően legfeljebb öt perc múlva szembejön velünk Kézdivásárhely irányból a SMURD rohammentő, egy-két perc után pedig az első rendőrautó, aztán újabb két perc múlva még egy és még egy. Csendőrök nem jöttek szembe, amíg mi Kézdivásár­helyre értünk.

A lincshangulat (magánvélemény):

Engedtessék meg nekem egy rövid gondolat erejéig leírni azt is, hogy milyen érzés volt akár néhány másodpercig is a lincshangulat kellős közepén lenni. Villogó szempárok, az erőszak arckifejezései és közösségi összezárás, düh, ezeket láttuk, éreztük. Nép­rajzos­ként jártam már cigány közösségekben, ismerem ezt a fajta közösségi »ügyintézést«. Vannak helyzetek, amikor ez nagyon jó tud lenni (az adott közösségnek), ebben az esetben a földön fekvő, akkor talán még életben levő motorosnak és a segíteni akaró, akkor még talpon levő, másik motoron érkező társának ez a fajta cigány szolidaritás nem kedvezett.

A jogba is be lehetne vezetni a  »közösségi felelősség« fogalmát

ezekre az esetekre, ha nem külön-külön kellene felelnünk tettünkért, ebben az esetben ugyanis – szemtanúi véleményem – képtelenség az ott jelen levő cigányok közül kiválasztani azt a 2-4-10 vagy akár 100 embert, aki felelős talán a balesetet okozó motoros haláláért is (ezt gondolom, a kórboncnok majd megállapítja – de azok alapján, amit láttunk, nem zárható ki), illetve a segítő második motoros megkéseléséért, megveréséért.

A 112 és az esélyegyenlőség

Lehet, hogy túlzok, de ha van magyarul beszélő ember a 112-es Integrált Sürgősségi Diszpécserszolgálatnál, akkor akár megelőzhető lett volna mindez, mert akkor már az első telefonálótól megtudhatták volna, hogy ide nemcsak mentőt kell küldeni, hanem rendőri, csendőri egységeket is. Lehet, hogy mindenki életben maradt volna? Lehet, hogy magyarként ebben az országban már csak azért sincsenek ugyanolyan esélyeink, mert ahogyan a diszpécser hölgy nekem elmondta: »nehezen fejezte ki magát«.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS