// 2026. szeptember 10., csütörtök // Nikolett, Hunor
Hej, Rákóczi népe, kurucok, előre!
// HIRDETÉS
Ki győz a marosvásárhelyi iskolaügyben? Az Egyesülés vagy Rákóczi? Eddig ez történt. Fair play, mint mindig.
A jelenleg a marosvásárhelyi Unirea Főgimnáziumnak helyet adó épületben egy magyar felekezeti középiskolát fognak létrehozni. Minden iratot előkészítettek, és ha az RMDSZ meg tudja győzni a helyi tanácsot és az Oktatási Minisztériumot, hogy áldásukat adják rá, fennáll egy óriási, a MOGYE-hez hasonló botrány kirobbanásának veszélye.
A jelenlegi Unirea Főgimnázium 1907-ben jött létre kizárólag magyar tannyelű római katolikus középiskolaként, Rákóczi Ferenc néven. A középiskola neve 1968-ban Unireára változott, a megye legjobb (az ország 32.) iskolájává, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) igazi „utánpótlásneveldéjé”-vé válva.
Az épületet tíz éve visszaszolgáltatták a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, a tulajdonosa pedig egy alapítvány, az Erdélyi Római Katolikus Státusz lett.
Arra hivatkozva, hogy a városházával kötött bérleti szerződést 2012-től nem újították meg (valójában a szerződés a bérleti díj kifizetésének huzamosabb elmaradása miatt lett semmis – E-RS), a római katolikus egyház és az RMDSZ képviselői már tavaly lobbizni kezdtek, hogy megkapják a középiskola vezetősége és a helyi tanács beleegyezését egy különálló jogállású magyar tagozat létrehozásához, ami lázba hozta a román közösséget.
„Nem nagyon értjük az ügyet övező aggodalmat. Senki sem akarja a főgimnázium elkülönítését, csak arról van szó, hogy a román és a magyar tagozat rendelkezzen külön jogállással, de a diákok tanuljanak ugyanabban az oktatási intézményben. Amennyiben elutasítják a katolikus egyház szülők által is támogatott javaslatát, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a főgimnáziumot más épületbe kell átköltöztetni, mert a bérleti szerződés lejárt, az épület pedig a katolikus egyház tulajdona”, figyelmeztetett 2013 júniusában, az egyik helyi kiadványban az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor.
Dorin Florea polgármester 2014. január 23-án szükségesnek tartotta biztosítékokat adni arra vonatkozóan, csak a „városban keringő felelőtlen pletykák”-ról van szó, ami a román gyermekeknek az oktatási intézményből történő elkergetését illeti.
„Tisztelt tanárok és szülők, azért hívtam meg ma magukat a Polgármesteri Hivatalba, hogy véget vessek a városban terjesztett felelőtlen pletykáknak. Jelenleg garantálhatom, hogy a nulladik osztálytól a tizenkettedikig egyetlen gyermek sem fog távozni az Unirea Főgimnáziumból, nem fogunk osztályokat áthelyezni, nem fogjuk elköltöztetni az iskolát! (…) Tárgyalni fogunk a Római Katolikus Státusz képviselőivel. Határozott meggyőződésem, hogy a papokkal, az épület tulajdonosaival folytatott tárgyalások után idén tisztázódik a helyzet”, jelentette ki a polgármester az Unirea Főgimnázium vezetőségével és a szülői közösség képviselőivel folytatott találkozóján.
De íme, alig néhány hónappal később, a tanév végén a kérdés a lehető legkomolyabb módon vetődik fel újra. A marosvásárhelyi PNL elnöke, Ionela Ciotlăuş azt mondja, hogy a helyi tanács demokrata-liberális tagjai „politikai alkut” kötöttek az RMDSZ-szel, melynek értelmében egy alpolgármesteri tisztségért megszavazzák a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Középiskola létrehozását.
„Végre akarják hajtani ördögi tervüket, melynek célja az egyik legreprezentatívabb oktatási intézmény, az Unirea Főgimnázium szétválasztása és megsemmisítése”, vádolt Ciotlăuş a Cuvântul liber hasábjain múlt hónapban megjelent egyik nyilatkozatában.
Ionela Ciotlăuş: A helyi tanácsi határozat létezik, megszerezték a tanfelügyelőség engedélyét
A Ziare.com által kedden megkeresett Ionela Ciotlăuş, aki helyi tanácsnok is, kijelentette, hogy a magyar középiskola létrehozására vonatkozó helyi tanácsi határozat létezik és már májusban megpróbálták azt sürgősségi eljárással napirendre tűzni.
„Ez a határozattervezet ma annak az ülésnek a napirendjén szerepel, melyet júniusban, pontosabban csütörtökön, június 26-án tartanának meg. A helyi tanács szakbizottságaiban nekünk már bemutatták a határozatot. Abban az áll, hogy a Rákóczi Ferenc Középiskola a Klastrom (Mihai Viteazul) u. 15. szám alatt folytatja a tevékenységét. Ezen a címen jelenleg az Unirea Főgimnázium működik.
Megpróbálják szétválasztani és elkülöníteni a főgimnáziumot, miáltal az Unirea Főgimnázium magyar osztályainak egy része átkerül az új Rákóczi Ferenc Középiskolába.
A tervezet törvénytelen, mert az oktatási törvény szemszögéből nézve az új középiskola jelenleg nem rendelkezik minisztériumi akkreditációval, nincs alapító okirata, nem rendelkezik vagyonnal, adóazonosítóval… Nem létezik. A helyi tanácsban nem engedélyezhetjük egy olyan közoktatási intézmény működését az iskolai hálózaton belül, mely nem létezik!”, mondta a liberális tanácsnok.
Sőt, megjegyzi, hogy az új magyar középiskola már szeptember 1-től megkezdi a tevékenységét.
Ionela Ciotlăuş kijelentette még, hogy a PDL a helyi tanácsban az RMDSZ-szel együtt fog szavazni, ezzel adva vissza egy nemrég kapott szolgálatot.
„Ez egy politikai alku a PDL és az RMDSZ között. Az RMDSZ közreműködött abban, hogy az alelnöki tisztségben felváltsanak engem a demokrata-liberális Claudiu Maiorral, a PDL pedig megígérte az Unirea középiskolát szétválasztó határozat támogatását”, mondta nekünk a marosvásárhelyi PNL elnöke.
Ha a PDL és az RMDSZ megállapodtak, akkor nagyon nagy esélye van a tervezet megszavazásának, tekintettel arra, hogy a helyi tanács 23 tagú, 7-en vannak a PDL-től, 10-en az RMDSZ-től, 3-an a PNL-től és 3-an a PSD-től.
„Ha a PDL–RMDSZ-es többség és akár a PSD támogatásával is keresztülvisznek egy ilyen határozatot, akkor helyi tanácsnokként és a PNL képviselőjeként meg fogom azt támadni a kormánymegbízotti hivatalnál, illetve közigazgatási eljárásban is”, mondta még nekünk Ionela Ciotlăuş.
Nem sokkal e nyilatkozatok után bejelentették, hogy elhalasztották a helyi tanács csütörtökre, június 26-ára tervezett ülését. „A következő ülésen sürgősséggel fogják előterjeszteni ezt a határozattervezetet, főleg úgy, hogy a megyei tanfelügyelőség engedélye is megvan hozzá (melynek vezetője PSD-tag), ami kötelező jellegű”, tette hozzá a helyi tanácsnok.
Mi a cél
A határozattervezet és az indokolás már május óta szerepel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal hivatalos honlapján.
Az indokolásban az áll, többek között, hogy „saját jogi személyiség megadásával a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Középiskola minden szintje, profilja és szaka számára létrejön egy magyar nemzeti kisebbség nyelvén oktató, az állami közoktatási rendszerbe integrált közoktatási intézmény, tiszteletben tartva a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak elismerésére és szavatolására, illetve a vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó elvet.
Ennek precedenseként említhetjük, hogy Marosvásárhely megyei jogú városban hasonló módon adtak jogi személyiséget a 2000/2001-es tanévben a Református Teológiai Középiskolának”.
Ezen kívül nagyon egyértelműen rögzítik, hogy a „II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskola” a szükséges helyiségeket a Marosvásárhely, Klastrom u. 15. szám alatti épületben kapja haszonbérbe, a szabadon maradt helyiségeket pedig bérbevételre felajánlják az Unirea Főgimnáziumnak, mely jelenleg bármilyen érvényes bérleti szerződés hiányában fejti ki tevékenységét ebben az épületben.
„Ennek az ajánlatnak az elfogadásával a Római Katolikus Státusz Alapítvány által kezelt ingatlan a 2014/2015-ös tanévben teljes egészében az Unirea Főgimnázium rendelkezésére áll majd, a 2015/2016-os tanévtől kezdve pedig a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskola haszonbérleti, az Unirea Főgimnázium pedig bérleti szerződés alapján fogja azt használni.
Tekintettel arra, hogy a kérdéses ingatlanra vonatkozóan nincs semmilyen érvényes szerződés, javasolt a szerződések megkötése, hogy az európai pénzek lehívása érdekében legalább 15 éves időszakra biztosítható legyen a stabilitás”, állítják még e tervezet kezdeményezői, az RMDSZ helyi tanácsnokai.
A határozat ezen kívül úgy rendelkezik, hogy az új középiskolát különálló jogi személyiségként hozzák létre „a Bolyai Farkas Elméleti Középiskola római katolikus teológiai profilú osztályainak 2014. szeptember 1-től történő leválasztásával, a marosvásárhelyi Klastrom u. 15. szám alatti székhellyel. Az új iskola a 2014/2015-ös tanévben „átmenetileg” a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Középiskola épületében fog működni.”
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester: Nincs semmilyen veszély!
Dorin Florea, a város polgármestere visszautasítja az összes azzal kapcsolatos félelmet, hogy a román diákokat szegregálhatják a magyaroktól, azt állítva, hogy az Unirea Főgimnáziumba járó román diákok esetében semmi sem fog változni.
„Az Unirea Főgimnázium jelenleg vegyes, román–magyar, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács pedig úgy döntöttek, felelős módon, hogy továbbra is ilyen marad. A személyes, polgármesteri véleményem az, hogy sohasem fogom bátorítani és határozottan ellenezni fogom az oktatási építmény szétválasztását és lerombolását. Tíz éve ezt mondom, amióta gondunk van azzal az egyházzal, mely haszonélvezője ezeknek a visszaszolgáltatásoknak. Románia, sajnos, óriási hibát követett el, amikor elfogadta a törvényt az oktatási intézmények visszaszolgáltatásáról.
Marosvásárhelyen van egy magyar és egy román középiskola. Nagyon sok magyar etnikumú azt akarja, hogy gyermekei elit oktatási intézményekben tanuljanak, a városháza által készített felmérésben pedig nagyon sok magyar azt mondta, hogy ők nem azért küldik gyermekeiket iskolába, hogy magyarul tanuljanak, mert azt otthonról tudják, hanem azért küldik a gyermekeiket iskolába, hogy ember legyen belőlük. És azt mondták, hogy támogatják ezt a fajta oktatást, amiben a magyarok is képviseltek.
A többi a balázsfalvi papok, a római katolikus papok óhaja, akik úgy gondolták, hogy létrehoznak egy iskolát. Volt egy kijelentés, mely persze nagyon felszította a kedélyeket, de ez a hivatalos változat – a középiskolának ugyanolyannak kell maradnia, román és magyar osztályokkal”, mondta a Ziare.com-nak Dorin Florea.
Ugyanakkor kifejezte az e vita miatti sajnálkozását.
„A városnak a gondjai megoldásában harmóniára van szüksége és nem konfliktusokra, bár úgy látom, hogy sok politikus, de sajnos pap is, szerepet vállalt ebben a vitában. De nincs semmilyen veszély. (…) A helyi tanácsban van néhány kiváló tanár és jogász és pontosan arról döntöttek, amit mondtam. A helyi tanácsban nem is volt ilyenfajta megközelítés és a napirenden sem szerepel ilyenfajta megközelítés”, mondta még Marosvásárhely vezetője.
Dorin Florea, aki egyben a PDL közpolitikai első elnökhelyettese, kizár bármilyen olyan megközelítést, mely az Unirea középiskolánál szegregációhoz vezetne a multikulturalizmus helyett.
„Nem volt ilyenfajta megközelítés. Csak egy javaslat volt, kizárólag a papok részéről. Nem volt semmilyen tanácsi határozat, nem volt semmilyen anyag a helyi tanács előtt, mely ilyenfajta megközelítést vetne fel – hogy távozzanak a románok és magyarok érkezzenek”, mondta még a polgármester.
Remus Pricopie oktatási miniszterhez intézett interpelláció
Az Erdélyben visszaszolgáltatott állami iskolák helyzete arra késztette Bogdan Diaconu PSD-s képviselőt, hogy két hónappal ezelőtt interpellációt intézzen Remus Pricopie oktatási miniszterhez.
„Közoktatási intézményekként működő épületek egész sorát szolgáltatták vissza, vagy szolgáltatják éppen vissza az erdélyi magyar közösség egyházainak, melyek azok átvétele után magyar középiskolákká alakítják át azokat, ahol a román diákoknak már nincs helyük.
Ezeket az épületeket a Habsburg időszakban, a XVIII. század végén építették fel, közpénzből, és az a szerepük, hogy a közérdeket és minden diák oktatását szolgálják, etnikumtól függetlenül. Sajnos, mostanáig elkergették a román diákokat azokból az iskolákból, melyek a magyar egyházaknak visszaszolgáltatott épületekben működnek”, áll az interpellációban.
A PSD-s képviselő azt kéri párttársától, az oktatási minisztertől, vizsgálja ki, mi történik ezekkel az épületekkel a visszaszolgáltatásuk után és nem sértik-e meg az alkotmány rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy közoktatásról van szó, továbbá bizonyosodjon meg arról, hogy nem diszkriminálják a román diákokat.
Bogdan Diaconu több visszaszolgáltatott iskolaépület példáját is felsorolja, melyekből – állítása szerint – elkergették a román diákokat, és arra kéri az oktatási minisztert, hogy „mutassa be azoknak a román oktatási intézményeknek a listáját, melyeket 1990 után egész Erdélyben kizárólag magyar iskolákká alakították át, hogy világos képük legyen a román diákok kierőszakolt exodusáról”.
A Ziare.com által megkeresett Bogdan Diaconu azt mondta, eddig semmilyen választ nem kapott erre az interpellációra.
„Az osztrák-magyar megszállás idején ezek az iskolák államiak voltak, de 1918-ban az erdélyi római katolikus és katolikus (sic! a szöveg összes zavaros és hamis állítása az eredeti forrásnak megfelelő) egyházak használatába adták azokat. A forradalom után bizarr dolog történt – nem visszaszolgáltatásokról, hanem tulajdonba helyezésekről beszélünk. Ahhoz, hogy visszaszolgáltatás történhessen, azoknak a földeknek, vagy épületeknek bármikor is a kérdéses felekezetek tulajdonában kellett volna lenniük, csakhogy azokat a román állam csak használatba adta nekik, nem tulajdonba. Most pedig, a forradalom után gyakorlatilag megtörtént a tulajdonba helyezésük”, állítja a képviselő.
Bogdan Diaconu kijelentette még, hogy továbbra is várja Remus Pricopie miniszter válaszát. „Ha kapok majd az Oktatási Minisztériumtól egy listát ezekkel az épületekkel, közzé fogom tenni és majd látni fogják, hogy ezeknek az iskoláknak a többsége az erdélyi nagyvárosok központjában van, tehát általában a legkeresettebbek is”.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Szántai János
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
// HIRDETÉS
Nagyítás
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Fall Sándor
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Főtér
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Krónika
Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Főtér
Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Székelyhon
Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Krónika
RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
Székelyhon
Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
// még több főtér.ro
2023. szeptember 25., hétfő
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
2023. szeptember 25., hétfő
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
2023. május 22., hétfő
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
2023. május 22., hétfő
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Különvélemény
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Szántai János
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
// HIRDETÉS
Nagyítás
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Fall Sándor
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
// HIRDETÉS
