Éretlen érettségi

„Olyan kormánya sem volt még az országnak, mely kisebb-nagyobb beruházások helyett az oktatásra szánta volna bevételeinek jelentős részét, a gyermekbe, a pedagógusba fektetett volna, mint mondjuk Japán vagy Finnország. S mióta a puskázás lehetőségétől is megfosztotta a modern technika és a tisztánlátásra vágyó szándék a vizsgázókat, egyre inkább fölfeslenek a román oktatásügy hibái.
Idén például országos szinten a végzősök mindössze hatvan százaléka jelentkezett érettségire, megyénkben több mint 380-an döntöttek úgy, hogy meg sem próbálkoznak a tanulmányaikat záró vizsga abszolválásával. A szóbelin magyar nyelvből 5844 diák vizsgázott, 85,5 százalékuk tapasztalt nyelvhasználói minősítést, azaz a legjobb besorolást kapta, a román szóbelin a diákok 67 százaléka kapott jelest, csakhogy ezeket a jegyeket be sem számítják az érettségi átlagba, mintha az élő beszéd, a logikus érvelés, a tudás ilyetén felmutatása mit sem érne. Miközben vészesen fogy a gyermeklétszám, iskolákat zárnak be, vonnak össze, pedagógusok százai maradnak állás nélkül, ráadásul Európában minálunk a legmagasabb az analfabéták száma, s úgy tűnik, senki sem igyekszik tudomásul venni, hogy a mai fiatalok mást és másként akarnak tanulni. Igaz, ehhez mélyreható, minden osztályt átfogó, a tanítandó tananyag okos szelektálására, új módszerek kidolgozására, másfajta segédanyagok használatára, modern szemléletű pedagógusok képzésére és megbecsülésükre lenne szükség.
Az idei érettségin ismét nagy bukta előtt áll a tanügy, azok a gyermekek, akik már első osztályban azt tanulták, hogy ők egy gazdag országban élnek, a felnőttkor küszöbén már tudják: hazudtak nekik, s érettségi diplomával vagy anélkül nekivágnak a nagyvilágnak. Hogy zömük csak az alja munka elvégzésére alkalmas, hogy jól fizetett, de különösebb szellemi erőfeszítést nem igénylő tevékenységgel alapozza meg kinti életét, már senki előtt nem titok."