// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Johannis-kód

// HIRDETÉS

Klaus Johannis a jobboldal kisebbségi hőse. Meredek analógiával élve: mint egy fekete Szupermen. Na de nézzük, mit mond?

Lengyelországi viták szemben a bukaresti vitákkal. Javában zajlik a geostratégiai érdekek ütközése. Egyértelműen fontosabb egy megfelelően gondozott kapcsolat Oroszországgal. Ne erőltessük annyira a palagáz kitermelését… 

Az első aspektus. A regionális konfliktus kellős közepén és egy olyan pillanatban, amikor éppen Bukarestbe várják a Pentagon főnökét, a román politika reménysége/Messiása, Klaus Johannis azt mondja, hogy a Románia és Moszkva közti kapcsolat azért rossz, mert elhanyagolják. […] Nyilatkozatok az Adevarul.live-ban. (Magyarul itt.)

A második aspektus. Ugyanaz a Klaus Johannis, arra a kérdésre, hogy miként bátorítaná a palagáz kutatását. „A kutatást igen. Ami a kitermelést illeti, véleményem szerint, lazábbra vehetjük. Tudnod kell, hogy mid van. A kitermelés azonban még vitatható”.

 

Az egyesített jobboldal hívei, az elemzők, a szalonmeghívottak, a szellemeskedők, a házi műsorvezetők lepadlóztak. Hopáááá! Most akkor mi van? Nm ő volt a Ponta elleni propaganda horgonya? Nem a baloldal volt az Európa-ellenes, nem a baloldalt szidták azért, mert civilizált kapcsolatokat akart Oroszországgal? Hol vannak az Egyesült Jobboldal és ennek a fehér lóról leszállt lovag szigorúan nyugatpárti értékei, akinek állítólag Oroszország karmai közül kell kimentenie Romániát? Akkor most már nem rossz Oroszország? A propaganda érettebbé vált és megérti, hogy a civilizált kapcsolatok a normalitást képviselik, nem az abszurditást? Mit kezdünk a palagázzal, már nem akarjuk az energetikai függetlenséget, veszélybe sodorjuk az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerséget, lenullázzuk Joe Biden amerikai alelnök nyilatkozatait?

 

Johannisnál ugyanazt a hibát látjuk, amit egy ideje a jobboldal is elkövet. Az emberek magyarázatok híján semmit sem értenek. Azt mondtam magamban, hogy egyszer és csakis egyetlen egyszer segítek Johannis úrnak elmagyarázni a dolgokat.

 

Mint mindig, most is az olvasmányhoz kell visszatérnünk. És mivel most amúgy is divat, George Friedman könyvéből, a Litera Kiadónál 2011-ben megjelent Utolsó évtized Oroszország visszatérése fejezetéből idézünk.

 

„Talán az a legfontosabb és leginkább problematikus nemzetközi struktúra, amire Oroszországnak szüksége van… Oroszországnak hozzá kell férnie ahhoz a technológiához, amivel a németek bőségesen rendelkeznek, miközben Németországnak az orosz természeti forrásokra van szüksége. Németország két háborút harcolt végig, hogy rátegye a kezét ezekre a forrásokra, de kudarcot vallott. Az e források iránti érdeklődése nem csökkent, de jelenleg diplomáciai eszközöket használ, nem katonaiakat. A következő tíz évben ennek az egymást kiegészítő kapcsolatnak a kihasználása áll majd az orosz stratégia középpontjában”…

 

„… Oroszország újbóli megerősödésével és a volt Szovjetunióhoz tartozott országokra kiterjedő befolyási szférájának helyreállításával maga mellé állíthatja majd ezeknek az országoknak a többségét…”

 

Ami az amerikai stratégiát illeti: „Egy orosz–német antantra az Egyesült Államoknak ugyanazt a választ kell adnia a következő tíz évben, mint amit a XX. században alkalmazott. Az AEÁ-nak továbbra is minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy megakadályozza az orosz–német szövetséget és korlátozza azt a hatást, amit az orosz befolyási övezet gyakorolhatna Európára…”

 

Továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, miként alakul majd a nagyhatalmak geostratégiai érdekei közötti fordítókorongként működő Románia, Lengyelország és a balti államok szerepe. Lengyelország most nagy tétre játszik.

 

Érdekes dolog a geopolitika.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Krónika

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS