// 2026. október 20., kedd // Vendel

Johannis-kód

// HIRDETÉS

Klaus Johannis a jobboldal kisebbségi hőse. Meredek analógiával élve: mint egy fekete Szupermen. Na de nézzük, mit mond?

Lengyelországi viták szemben a bukaresti vitákkal. Javában zajlik a geostratégiai érdekek ütközése. Egyértelműen fontosabb egy megfelelően gondozott kapcsolat Oroszországgal. Ne erőltessük annyira a palagáz kitermelését… 

Az első aspektus. A regionális konfliktus kellős közepén és egy olyan pillanatban, amikor éppen Bukarestbe várják a Pentagon főnökét, a román politika reménysége/Messiása, Klaus Johannis azt mondja, hogy a Románia és Moszkva közti kapcsolat azért rossz, mert elhanyagolják. […] Nyilatkozatok az Adevarul.live-ban. (Magyarul itt.)

A második aspektus. Ugyanaz a Klaus Johannis, arra a kérdésre, hogy miként bátorítaná a palagáz kutatását. „A kutatást igen. Ami a kitermelést illeti, véleményem szerint, lazábbra vehetjük. Tudnod kell, hogy mid van. A kitermelés azonban még vitatható”.

 

Az egyesített jobboldal hívei, az elemzők, a szalonmeghívottak, a szellemeskedők, a házi műsorvezetők lepadlóztak. Hopáááá! Most akkor mi van? Nm ő volt a Ponta elleni propaganda horgonya? Nem a baloldal volt az Európa-ellenes, nem a baloldalt szidták azért, mert civilizált kapcsolatokat akart Oroszországgal? Hol vannak az Egyesült Jobboldal és ennek a fehér lóról leszállt lovag szigorúan nyugatpárti értékei, akinek állítólag Oroszország karmai közül kell kimentenie Romániát? Akkor most már nem rossz Oroszország? A propaganda érettebbé vált és megérti, hogy a civilizált kapcsolatok a normalitást képviselik, nem az abszurditást? Mit kezdünk a palagázzal, már nem akarjuk az energetikai függetlenséget, veszélybe sodorjuk az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerséget, lenullázzuk Joe Biden amerikai alelnök nyilatkozatait?

 

Johannisnál ugyanazt a hibát látjuk, amit egy ideje a jobboldal is elkövet. Az emberek magyarázatok híján semmit sem értenek. Azt mondtam magamban, hogy egyszer és csakis egyetlen egyszer segítek Johannis úrnak elmagyarázni a dolgokat.

 

Mint mindig, most is az olvasmányhoz kell visszatérnünk. És mivel most amúgy is divat, George Friedman könyvéből, a Litera Kiadónál 2011-ben megjelent Utolsó évtized Oroszország visszatérése fejezetéből idézünk.

 

„Talán az a legfontosabb és leginkább problematikus nemzetközi struktúra, amire Oroszországnak szüksége van… Oroszországnak hozzá kell férnie ahhoz a technológiához, amivel a németek bőségesen rendelkeznek, miközben Németországnak az orosz természeti forrásokra van szüksége. Németország két háborút harcolt végig, hogy rátegye a kezét ezekre a forrásokra, de kudarcot vallott. Az e források iránti érdeklődése nem csökkent, de jelenleg diplomáciai eszközöket használ, nem katonaiakat. A következő tíz évben ennek az egymást kiegészítő kapcsolatnak a kihasználása áll majd az orosz stratégia középpontjában”…

 

„… Oroszország újbóli megerősödésével és a volt Szovjetunióhoz tartozott országokra kiterjedő befolyási szférájának helyreállításával maga mellé állíthatja majd ezeknek az országoknak a többségét…”

 

Ami az amerikai stratégiát illeti: „Egy orosz–német antantra az Egyesült Államoknak ugyanazt a választ kell adnia a következő tíz évben, mint amit a XX. században alkalmazott. Az AEÁ-nak továbbra is minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy megakadályozza az orosz–német szövetséget és korlátozza azt a hatást, amit az orosz befolyási övezet gyakorolhatna Európára…”

 

Továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, miként alakul majd a nagyhatalmak geostratégiai érdekei közötti fordítókorongként működő Románia, Lengyelország és a balti államok szerepe. Lengyelország most nagy tétre játszik.

 

Érdekes dolog a geopolitika.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS