Hosszú évtizedeken át készültek a bebocsátásra váró országok a csatlakozási feltételek teljesítésére, s mire „akkorák” lettünk, mint ami a standard elvárás volt, sokaknak egyre kevésbé tetszettek a közös játékszabályok, s mintha arányérzéküket is elveszítették volna, annak megítélésében, hogy mi fontos, mi nem.
„Lám, hiába van a mérleg egyik serpenyőjében az a tény, hogy a jelentős infrastrukturális fejlesztések zömét uniós forrásokból finanszírozzák, az eurómilliárdok említésére immunis a közvélemény, sokkal érthetőbb arra panaszkodni, hogy az elnyomó Brüsszel le akar számolni az akácosainkkal. Holott nem rohangál fejszével a kezében Barroso úr akácfáink között, csupán megjelent egy lista az invazív fajokról, ami a szakemberek számára sem nem volt új, sem meglepő. S máris lehet euroszkepszist emlegetni. Hajlamosak vagyunk az EU-val kapcsolatban olyan kisebbrendű módon viselkedni, mintha ma is kívül lennénk, nem részesei az integrációnak. Igaz, néhány nyugat-európai kormány schengeni csatlakozásunkat késleltetve tesz is ezért, dupla adag demagógiával. Mintha itt is, ott is az lenne a baj, hogy nem tudjuk megfelelően használni közös Európánkat, közös készülékünket, mintha nekünk is valamiféle »ujjpótlékra« lenne szükségünk. S ez a szükséges pótlék nem más, mint a több türelem, több empátia, s talán több figyelem a nemzeti, állami, s uniós érdekek mellett az egyének, az európai polgárok érdekeinek az érvényesítésére. Azokéra, akikről állítólag ez az egész szól.
Márpedig bármiféle érdek akkor érvényesül, ha vannak szószólói, vannak képviselői. Akik a schengeni demagóg magatartásról ott, Európa központjában mondják el azt, amit kell. Ugyanígy tegyék szóvá, ami sajátos kisebbségi ügyeinket illeti.
Aki azt hiszi, hogy a román politikusok közül bárki is képviselné a mostani jelöltek közül az erdélyi, partiumi magyarok érdekét Brüsszelben, azt kérem, vessen egy pillantást a PSD plakátjaira, gondoljon Norica Nicolai liberális jelölt hisztériakeltésére a Székelyföld folyóirattal szemben, s vésse az eszébe a kisstílű szatmárnémeti magyarellenes paktumot. Ennyi elég.”
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
Hatósági felügyelet alá helyezték és nem taníthat az a lugosi pedagógus, akit a hét közepén őrizetbe vettek a rendőrök, miután két szülő feljelentést tette ellene, miszerint arcul ütötte tízéves lányaikat.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
És abban aligha lesz köszönet.
És abban aligha lesz köszönet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?