A Múzeumok Éjszakája idén egy hétig fog tartani Nagyváradon. Május 14. és 20. között számos programmal várják az érdeklődőket, ezek közül szemezgettünk.
Május 15-én, csütörtökön 12 órakor kiállítás nyílik a váradi szecesszióról: Arta 1900 şi Oradea. Secession-ul (Aurel Lazăr Emlékmúzeum, Nagysándor József/Aurel Lazăr utca 13. szám).
Május 16-án, pénteken 18 órakor: a Rózsaszín Pasztilla csoport kortárs képzőművészeti kiállítása (a Miron Costin utca 21. szám alatti Malom).
Május 17-én, szombaton 12 órakor kiállítás a barokk palotában: A tűz civilizációja a Körösök vidékén. A tárlat éjjel 1 óráig lesz látogatható. A múzeumban látható lesz a 3 méter magas Tűzsárkány is, „akit” madridi alkotói hoztak el Váradra. A közgyűjteménynek helyet adó római katolikus püspöki palota dísztermét is megnyitják a látogatók előtt erre az éjszakára.
Ugyancsak szombaton az Ady Endre Emlékmúzeumban 20 órakor kezdődő múzeumi esten Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Ady Endre-versek hangzanak majd el, lesz interaktív vetítés és élő tárlatvezetés.
Május 18-án, vasárnap, a múzeumi világnapon 18.30-kor kezdődik a francia és itáliai barokk művekből összeállított, Il fuoco d’amore (A szerelem tüze) címet viselő ünnepi koncert a Nagyváradi Állami Filharmónia nagytermében. Belépők a filharmónia jegypénztáránál kaphatók. A gálakoncert kivételével amúgy minden rendezvényre ingyenes a belépés.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.