A Múzeumok Éjszakája idén egy hétig fog tartani Nagyváradon. Május 14. és 20. között számos programmal várják az érdeklődőket, ezek közül szemezgettünk.
Május 15-én, csütörtökön 12 órakor kiállítás nyílik a váradi szecesszióról: Arta 1900 şi Oradea. Secession-ul (Aurel Lazăr Emlékmúzeum, Nagysándor József/Aurel Lazăr utca 13. szám).
Május 16-án, pénteken 18 órakor: a Rózsaszín Pasztilla csoport kortárs képzőművészeti kiállítása (a Miron Costin utca 21. szám alatti Malom).
Május 17-én, szombaton 12 órakor kiállítás a barokk palotában: A tűz civilizációja a Körösök vidékén. A tárlat éjjel 1 óráig lesz látogatható. A múzeumban látható lesz a 3 méter magas Tűzsárkány is, „akit” madridi alkotói hoztak el Váradra. A közgyűjteménynek helyet adó római katolikus püspöki palota dísztermét is megnyitják a látogatók előtt erre az éjszakára.
Ugyancsak szombaton az Ady Endre Emlékmúzeumban 20 órakor kezdődő múzeumi esten Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Ady Endre-versek hangzanak majd el, lesz interaktív vetítés és élő tárlatvezetés.
Május 18-án, vasárnap, a múzeumi világnapon 18.30-kor kezdődik a francia és itáliai barokk művekből összeállított, Il fuoco d’amore (A szerelem tüze) címet viselő ünnepi koncert a Nagyváradi Állami Filharmónia nagytermében. Belépők a filharmónia jegypénztáránál kaphatók. A gálakoncert kivételével amúgy minden rendezvényre ingyenes a belépés.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.