Reklámozzák az egyesülést. De hogy?
Az Egyesülés jobb életet, az Egyesülés a mezőgazdaságnak jutó több pénzt, az Egyesülés jobb kórházakat, az Egyesülés nagyobb nyugdíjakat, az Egyesülés jobb utakat jelent… Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének minden előnyét valódi szereplőket és valódi történeteket bemutató videószpotokba gyűjtötték össze, melyek célja javítani a besszarábiaiak Romániáról alkotott képét.
Oroszország a második világháború után szisztematikusan a román állam és a románok imázsának rombolásán dolgozott. A cél az volt, hogy a román valóságról kialakított hamis képzet fenntartásával elriasszák a besszarábiaiakat a Romániával való egyesülés gondolatától.
Sok besszarábiai tudatában a románok rosszak, fasiszták, magasabb rendűnek képzelik magukat és nem akarják a besszarábiaiakat, Európa sereghajtói… A rágalmazási kampány a Szovjetunió bukása után is folytatódott, egyrészt Moszkva részéről, másrészt a Chişinău-i politikai osztály intenzív támogatásával is.
A moldovai unionisták úgy döntöttek, itt az ideje a modern technikákat akkor is alkalmazni, amikor az Egyesülésről beszélünk és ennek megfelelően a Moldova Ifjai (Tinerii Moldovei) szervezet egy sor szpotot készített, melyek célja kimondani az igazat Romániáról.
Ezeket a szpotokat valós személyekkel, valódi történetekkel készítette egy jelentős Pruton túli román rendező (további információk később) által vezetett önkéntesekből álló csapat.
Azt szerették volna, ha a második román állam minden jelentős tévéje bemutatja a szpotokat. Ezek, a Moldova Ifjai minden erőfeszítése ellenére, egyértelműen oroszbarátokra, államiságpártiakra (statalistákra) és demokrácia-, román-, unionistapártiakra különültek el.
Azt is mondhatnánk, hogy a Chişinău-i politikai kormánynak, vagyis az Európa-párti szövetségnek a szolgálatában állók inkább a Moldova Köztársaság Eurázsiai Integrációjáról szóló szpotok támogatását választották, határozottan elutasítva bármilyen Európa-párti, vagy unionistapárti szpotot.
Alább közzéteszek egy másik anyagot is, hogy lássák, miként viszonyulnak az oroszbarát tévék a kampányhoz.
Mint látni fogják, a nyilatkozók nem beszélnek románul, vagyis a második román állam hivatalos nyelvén, de úgy tűnik, a többségi román-moldovaiak nevében nyilatkoznak.
Az alábbi felvétel szerkesztőjének elképzelése szerint a moldovai kormány számára nem a Moldova Köztársaságot megszállva tartó orosz hadsereg jelenti a gondot, nem a gagauziai, vagy bălţi-i szeparatizmus, nem az államot ellenőrzése alatt tartó maffia…, hanem éppen az a romániai helyzetről és az Egyesülés előnyeiről szóló szpot.
Megjegyzem, hogy az alábbi riportot készítőknek fogalmuk sincsen a témáról és valótlan kijelentéseket tesznek a szpotok finanszírozóiról… azok között a román állam biztosan nem szerepel, a közpénzeket ugyanis a politikai struktúrák irányába pumpálják és nem a határon túli románok felé.
Mivel nincs benne semmi titok, egy moldovai kampányhoz nagyon kevés pénzre van szükség és ez magánadományozóktól származik, elsősorban a román diaszpórától, vagyis azoktól, akiket az állam országuk elhagyására kényszerített. Nekik kell köszönetet mondanunk.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.