// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Katalánok, előre!

// HIRDETÉS

Barcelona népszavaztatna a régió függetlenségéről. Madrid meg nem. A bikaviadal folytatódik.

Miközben a katalán kormány megpróbálja elérni, hogy népszavazást írhasson ki a régió függetlenségéről, szinte biztos, hogy a spanyol parlament elutasít majd egy ilyen kezdeményezést, amit sem a hatalmon lévő konzervatívok, sem a szocialista ellenzék nem támogat.

Katalónia regionális elnöke, Artus Mas azzal fenyegetőzött, hogy a népszavazás lehetőségének elutasítása esetén előrehozott választásokat fog kiírni, melyek eredménye „a függetlenség egyoldalú kikiáltásához vezethetnek”.

Kai-Olaf Lang a berlini Tudomány és Gazdaság Alapítványtól úgy véli, hogy valószínűtlen a Mas által felvázolt forgatókönyv. „Ha a spanyol kormány elutasítja a kezdeményezést, Barcelona alternatív megoldás fog keresni arra, hogy kikérhesse a katalán polgárok véleményét”, mondta Lang a DW-nek.

A szakértő azon a véleményen van, hogy a katalán parlament a nyári szünet után megszavazhat egy törvényt egy olyan népi konzultációról, aminek ugyanolyan hatása lehetne, mint egy népszavazásnak. De nem kizárt, hogy kimondják majd egy ilyenfajta népi konzultálás alkotmánysértő jellegét. A spanyol alkotmányban egyértelműen az szerepel, hogy csak a madridi kormánynak van joga népszavazásokat kiírni.

Ha a katalán kezdeményezés elbukik, akkor előrehozott választásokra kerülhet sor a régióban. Ezek megszervezése azonban hosszú folyamat, mondja még Lang. Bizonyos Madrid részéről érkező pénzügyi bátorítások esetén szó lehetne egy kompromisszumos megoldásról.

Katalán többség

Már nagyon régóta tart a Katalónia függetlenségéről szóló egyre sürgetőbb követelések által keltett konfliktus. A Katalónia állam létrehozásáért folytatott harc a 2012-es tiltakozó menetelések idején érte el csúcspontját, amikor több mint egymillió katalán vonult ezért utcára.

Tavaly több százezer ember alkotott egy óriási, 400 kilométeres élő láncot. Ezen kívül nagyon sok kormányzati, de ellenzéki politikus is összefogott, hogy megpróbálják elérni egy népszavazás kiírását.

A Centre d’Estudies d’Opinió által készített felmérés szerint, a katalánok 49 százaléka támogatja Katalónia Spanyolországgal szembeni függetlenségét, míg 19 százalékuk azt mondta, hogy „inkább támogatja”. A válaszolók több mint fele ezen kívül azt nyilatkozta, hogy katalánnak érzi magát és csak 39 tartja magát egyaránt katalánnak és spanyolnak.

A katalánok függetlenségi vágyának, valamint annak a büszkeségnek, amivel e régió polgárainak mondják magukat, zömmel a stabil gazdasági helyzethez van köze. Katalónia már a 70-es évek óta sok spanyolt vonzott a jó fizetések és a jólét miatt.

Katalónia gazdasága különben ma is jól teljesít. Annak ellenére, hogy Spanyolország lakosságának csak 16 százaléka él a régióban, Katalónia termeli meg a GDP ötödét.

Katalónia függetlenné válási vágyában más európai régió is osztozik, melyek gazdaságilag szintén erősek, mint amilyen az olaszországi Dél-Tirol, vagy a belgiumi Flandria. Ezek a régiók gyakran az ország kevésbé fejlett részeit finanszírozzák, melyek felerősítik az elszakadási vágyakat.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS