// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina
Magdalena Marsovszky Magdalena Marsovszky

Fideszes szavazatokat jelentenek

// HIRDETÉS

A határon kívüli „magyarság“ kulturális homogenizálásán túllépő immár közjogi bevonása a „nemzeti egységbe“ a határon belül az utóbbi négy évben együtt járt több kreált ellenség-, vagy gyűlöletcsoport konkrét megnevezésével és kirekesztésével.

(Külön)Vélemény

Szerző: Magdalena Marsovszky
2014. március 30., 14:52

„A „nemzeti egység“ létrejötte iránti vágy az etnonacionalizmus sajátja s része annak a nemzeti-önetnizálási folyamatnak, melynek következtében az etnikai nemzet, vagyis a „népnemzet“ vágyálma létrejönni látszik.

A származás elvén alapuló nemzetpolitika vezet ahhoz a fajelméletes feltételezéshez is, hogy létezne olyasmi mint „magyarság“, melyet a „vér“ tartana össze („vérközösség“), mint ahogy ezt Orbán Viktor 2012 őszén az ópusztaszeri Turul szobor avatásán említette. Hogy ez mennyire veszélyes, mutatja a történelem is: a hitleri Németországban és már évtizedekkel Hitler hatalomátvétele előtt is hasonló „németségpolitika“ folyt, mint a a két világháború közötti és jelenlegi magyarországi magyarságpolitika. A népnemzeti etnopolitizálásra vezethetők vissza a kilencvenes évek eleji tömeges mészárlások is a volt Jugoszlávia területén.

Az etnonacionalista népnemzet felfogás egyszerre homogenizáló és egyszerre összeesküvéselméletesen kirekesztő, külhoni „magunkfajtákat“ és belhoni „magukfajtákat“ kreál, így egyrészt belegázol a szomszédos országok kulturális és jogrendszerébe, másrészt szítja az ellentétet a külhoni és magyarországi magyarok között.

A jelen magyarországi etnonacionalista nemzetpolitika a határon kívüli „magyarság“ kulturális homogenizálásán túllépő immár közjogi bevonása a „nemzeti egységbe“ a határon belül az utóbbi négy évben együtt járt több kreált ellenség-, vagy gyűlöletcsoport konkrét megnevezésével és kirekesztésével. S pont a választással kapcsolatos törvények és rendeletek mutatták meg a legplasztikusabban, hogyan működik egyszerre a „magunkfajták“ közjogi homogenizálása és a „magukfajták“ közjogi kirekesztése. (…)

Összességében a különbség az egyik oldalon a külhoni „magunkfajták“ vagyis a kormány retorikájában a „diaszpóra-magyarság“, valamint a másik oldalon a belhoni „magukfajták“ állampolgári jogai gyakorlásának támogatottsága és megnehezítése közötti különbség olyan nagymértékű, hogy joggal merül fel a választásból történő kirekesztés szándékának a gyanúja.

Az állampolgársági és választási törvény plasztikusan mutatja, hova vezet az etnonacionalista nemzetpolitika. Hiába érvel a kormány avval, hogy Németországban is létezik hasonló állampolgársági és szavazási gyakorlat pl. a Lengyelországban élő német kisebbségek esetében. Ezzel szemben áll a demokratikus német Alaptörvényen alapuló garancia, hogy szövetségi szinten nem létezik etnonacionalista nemzetpolitika vagy „németségpolitika“. Nemzetpolitika helyett az univerzális emberi jogok tiszteletén alapuló kisebbségpolitika folyik, melyben minden hatalmi ág feladata az alapvető állampolgári jog, a választás jogának a megsegítése."

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS