// 2026. október 20., kedd // Vendel

Dragnea szerelmes Kínába

// HIRDETÉS

Liviu Dragnea vonzódik Kínához! Vagy csak a kínaiakhoz? Vagy inkább a pénzhez?

Miután kirakta a dísztáblára legutóbbi nagy selejtjét, a decentralizálásról szóló törvényt, Liviu Dragnea kormányfő-helyettes a következőt készíti elő számunkra: egy Bukarest és Konstanca (Constanţa) közötti nagysebességű vasútvonal megépítését, kínai együttműködésben. Amikor meghallottam a hírt, először azt hittem, a TimesNewRoman-ról, a vicces, de kitalált híreket közlő portálról származik. Nem, nem onnan.

Még túl korai részleteket várni Dragnea úrtól, mert még nem szokott hozzá a Kínai-tenger és a Fekete-tenger közötti időeltolódáshoz, de máris sikerült kérdések dagályát felkeltenie. Minek kell nagysebességű vasútvonalat építeni ott, ahol van egy elfogadható autópálya, mint ahogy egy éppen felújított vasútvonal is? Hogy mindkettőt kicsináld, miután annyi pénzt öltünk beléjük?

Miért akarsz minden áron egy óra alatt eljutni Bukaresttől Konstancáig, amikor már most is csak két óra az út, miután évtizedekig hetet tartott? Mennyi idő alatt amortizálódik egy alig 200 kilométeres vasútvonal költsége, ami – szintén Dragnea úrtól tudjuk – 11 milliárd euróba fog kerülni? Hány utasnak – és milyen jegyárral – kell utaznia rajta, hogy azt remélhesd, erre legalább a gyermekeink életében sor kerül?

Ki az a balek, akinek van ennyi ideje megvárni befektetése megtérülését? Csak a Nagy Kínai Falban az utolsó téglát elhelyező Ming-dinasztia tanúsított ekkora közömbösséget az idővel szemben – de tudomásunk szerint Dragnea úr egy másik dinasztiához tartozik, mint ahogy a pekingiek sem igazán Ming-félék. Vagy ha a kínaiaknak tényleg ennyi pénzük van TGV-kre költeni, akkor miért nem mutatunk nekik egy másik irányt, például Nagylakot, ha nem Botosányt (Botoşani) Vászlón (Vaslui) keresztül?

Még igazán gyökeret sem tudott verni Dragnea híre, mert a tévékhez akkreditált PSD-sek máris elkezdték azt dicsőíteni, holott ők sem ismernek több részletet. Mert egy befektetés az befektetés, tehát jó a népnek – nagyjából erre korlátozódott a retorika. Nos, e logika mentén nem lenne jobb megépíteni egy kétszer nagyobb Nép Házát, a meglévő mellé, hisz az is befektetés, nem? És ezúttal még a Pentagont is lekörözzük.

Mircea Geoanăt néhány estével ezelőtt, egy tévés műsorban arra kérték, hogy néhány szóban jellemezze egyes párttársait. Geoană, amikor Liviu Dragneara került a sor, nagyjából ezt mondta: „Nagyon szereti Kínát”. Mivel nem tudunk róla, hogy Dragnea valamiféle közismert sinológus lenne (az értelmező szótár szerint, a kínai történelem, nyelv és kultúra tanulmányozásával foglalkozó tudós), arra gondoltunk, hogy Mircea Geoană talányos és meglepő, sokkal inkább figyelmeztetésnek hangzó mondatának Liviu Dragnea éppen akkor zajló kínai látogatásával lehetett kapcsolata. Mircea Geoană később már nem akarta megmagyarázni, hogy miért éppen így jellemezte a párttársát. Lehet, hogy maga is megijedt attól, amit mondott, ki tudja…

Ennek ellenére a párt minden bugyrát töviről-hegyire ismerő egyik PSD-s, névtelenségéhez ragaszkodva elmagyarázta nekünk, honnan származik Dragnea kínai történelem, kultúra és nyelv iránti szeretete. Állítólag Liviu Dragnea tavaly ősszel hivatalos látogatáson Kínában járt és annyira megdöbbentették az ott, konkrétabban Pekingben és Sanghajban látott dolgok, ami az infrastruktúrát illeti, hogy a társainak bevallotta, valami ilyesmit szeretnénk mi is tenni. Liviu Dragnea esetében pedig nem nagy dolog a neki tetsző dolgokat kormányprogramba foglalni.

Dragnea, pszichológiai értelemben, ugyanolyan intellektuális folyamaton eshetett át, ami Nicolae Ceauşescu eszét is elvette 1972-ben, amikor Kínába és Észak-Koreába látogatott és amit aztán két évtizeden keresztül mindnyájan megszenvedtünk. Nos, ha ennyire sebezhető a kulturális sokkokkal szemben, talán nem lenne rossz, ha gyakrabban küldenénk Washingtonba, Londonba, vagy Berlinbe, mert ott is vannak érdekes látnivalók – demokrácia, a törvény uralma, tisztességes választások –, még akkor is, ha ezek egy része ugyanolyan titokzatosaknak tűnhetnek Dragnea úr számára, mint a kínai nyelv.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS