Közhely: álhírek korszakában élünk. Ennek oka – közismerten – a társadalmi kommunikáció szétterülése: immár nem körülhatárolható elitcsoportok működtetik a meghatározó befolyással rendelkező csatornákat, hanem a sokak által elérhető közösségi médiák.
Ezek váltak az álhírek tenyészhelyeivé, mintegy eredményeként a kiteljesedett véleménydemokráciának: mindenki ugyanazon az alapon tehet közzé tartalmakat, amelyeket éppen helyesnek vagy alkalmasnak talál. Paradox módon, épp ez a szétterülés teszi definiálhatatlanná a „fake news” fogalmát, azt a fogalmat, amelynek elterjedéséért alighanem Donald Trump tette a legtöbbet mikroblogja révén.
A „fake news” ugyanis a „tény” és a „vélemény” azon keveredése, amely a politikában nem is annyira új: annak immár két évezrede sajátja.
A politikai viták: hitviták, tényszerűségek köntösében. És a „tények” szerepe nem az, hogy ezekben a vitákban a valóság valami „objektív”, „független” leképzését adják, hanem az, hogy a véleménypolarizációt az egyik vagy a másik fél vagy tábor előnyére alakítsák.
Felmerül a kérdés: az álhírek tömeges generálásának a korában (amelyben most már „mindenki” részt tud venni) van-e szerepe az eliteknek és a politikusoknak? Azt lehet mondani, hogy
A szerepük most már nem az, hogy a közösségi célokat megnevezzék, cselekvési irányt mutassanak, hanem inkább az, hogy a folyamatokhoz és döntéseikhez érthető „történeteket” – narratívákat – kreáljanak. Továbbá, a narratívák versenyéhez kell irányzékot adniuk, fogalmi ácsolatot teremteniük. Ez utóbbi látványosan átalakította a politikai elemzői műhelyek szerepét is, amelyek egyre többet vállalnak a politikai narratíva-teremtés segédleteinek kidolgozásában.
Honi – romániai – példája ennek a LARICS (a rövidítés a Bukarestben működő, Információs hadviselést és stratégiai kommunikációt elemző laboratórium nevet viselő elemzői műhely román nevét takarja). Az elemzőcsoport küldetésnyilatkozata szerint
elsősorban Románia és Moldova Köztársaság helyzetére vonatkoztatva. Az elemzések témái azonban már önmagukban is – megválasztásukkal – tartalmaznak egyfajta narratíva-építő irányultságot. 2019 második félévében a LARICS (honlapja szerint) 27 geopolitikai és „stratégiai” elemzést tett közzé, amelynek több mint egyharmada (9 elemzés) Magyarországgal, a román–magyar viszonnyal és Orbán Viktorral foglalkozik, majd csupán ezt követi a küldetésnyilatkozatban is felvállalt Moldova-problematika hat (6) elemzéssel. Négy (4) elemzés Oroszországgal, pontosabban a putyini propagandával foglalkozik. Mindezek mellett mindössze további nyolc (8) foglalkozik geopolitikai kérdésekkel (Trump politikája, Irán és a Közel-Kelet).
A LARICS narratívája már a puszta témaválasztásaival is körvonalazódik; az egyes elemzői szövegek pedig ezt a „történetet” díszítik fel részletekkel. A történet maga pedig az a helyzetértelmezés, amely szerint Romániának két ellenséges – és egymással szövetségre lépő – szomszéd, Oroszország és Magyarország közé szorulva kell megvédenie önmagát. E narratíva a kontinuitás jegyében született:
A LARICS a historizáló magyarellenesség fogalomkészletét egy geopolitikai szótárral próbálja felváltani, amelyet – feltehetőleg – az euroatlanti világban is kommunikálhatóbbnak vél. (Mellékesen: mindezzel az önviktimizáció reflexeit is átviszi ebbe a fogalmi világba.) A célhoz fogalmi újításokat is társít: Dan Dungaciu, a román geopolitika egyik feltörekvő szerzője szerint, a magyar törekvések rejtett célja az Erdély fölötti „társszuverenitás” megszerzése. A szó mögött természetesen a globális világ egy ismert – és tulajdonképpen szokványos – jelensége rejlik: a magyar befolyás megjelenése az integrált gazdasági, információs és szellemi tereken keresztül, ami természetesen érzékenyen érinti a román autarkiára való beállítottságot. Nos, az integrációnak ezt a természetes módon is értelmezhető folyamatát helyezi át Dungaciu új konceptuális leleménye egy geopolitikai területszerző kontextusba.
A LARICS a magyar–román viszony geopolitizált újrafogalmazásával egyrészt eladhatóbbá kívánja tenni a „vádat”, miszerint
(ugyanis a hagyományos fogalmakkal ez már nem védhető tézis a NATO-n és az Unión belül). De nem csupán erről van szó: a román geopolitikai önviktimizáció egyúttal annak jele is, hogy Románia mind a mai napig nem találja a választ történelmileg megörökölt helyzetére Délkelet-Európa többszörös peremén.
És az már csupán az újrakonceptualizálás diszkrét bája, hogy a LARICS-féle új román narratíva módszertani kiindulópontja az álhír-gyártás kritikai elemzése. Mások kíméletlen leleplezése az egyik legmegfelelőbb starthelyzet a saját „történet” felmutatására.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.