// 2026. november 20., péntek // Jolán

LARICS, avagy az új román narratíva

// HIRDETÉS

Közhely: álhírek korszakában élünk. Ennek oka – közismerten – a társadalmi kommunikáció szétterülése: immár nem körülhatárolható elitcsoportok működtetik a meghatározó befolyással rendelkező csatornákat, hanem a sokak által elérhető közösségi médiák.

Ezek váltak az álhírek tenyészhelyeivé, mintegy eredményeként a kiteljesedett véleménydemokráciának: mindenki ugyanazon az alapon tehet közzé tartalmakat, amelyeket éppen helyesnek vagy alkalmasnak talál. Paradox módon, épp ez a szétterülés teszi definiálhatatlanná a „fake news” fogalmát, azt a fogalmat, amelynek elterjedéséért alighanem Donald Trump tette a legtöbbet mikroblogja révén.

A „fake news” ugyanis a „tény” és a „vélemény” azon keveredése, amely a politikában nem is annyira új: annak immár két évezrede sajátja.

A politikai viták: hitviták, tényszerűségek köntösében. És a „tények” szerepe nem az, hogy ezekben a vitákban a valóság valami „objektív”, „független” leképzését adják, hanem az, hogy a véleménypolarizációt az egyik vagy a másik fél vagy tábor előnyére alakítsák.

Felmerül a kérdés: az álhírek tömeges generálásának a korában (amelyben most már „mindenki” részt tud venni) van-e szerepe az eliteknek és a politikusoknak? Azt lehet mondani, hogy

a szétterült kommunikáció átalakította a politikusok és a közvélemény-formáló elitek szerepét.

A szerepük most már nem az, hogy a közösségi célokat megnevezzék, cselekvési irányt mutassanak, hanem inkább az, hogy a folyamatokhoz és döntéseikhez érthető „történeteket” – narratívákat – kreáljanak. Továbbá, a narratívák versenyéhez kell irányzékot adniuk, fogalmi ácsolatot teremteniük. Ez utóbbi látványosan átalakította a politikai elemzői műhelyek szerepét is, amelyek egyre többet vállalnak a politikai narratíva-teremtés segédleteinek kidolgozásában.

Honi – romániai – példája ennek a LARICS (a rövidítés a Bukarestben működő, Információs hadviselést és stratégiai kommunikációt elemző laboratórium nevet viselő elemzői műhely román nevét takarja). Az elemzőcsoport küldetésnyilatkozata szerint

eseményeket és a nemzetközi sajtót vizsgálja az „információs hadviselés” tekintetében,

elsősorban Románia és Moldova Köztársaság helyzetére vonatkoztatva. Az elemzések témái azonban már önmagukban is – megválasztásukkal – tartalmaznak egyfajta narratíva-építő irányultságot. 2019 második félévében a LARICS (honlapja szerint) 27 geopolitikai és „stratégiai” elemzést tett közzé, amelynek több mint egyharmada (9 elemzés) Magyarországgal, a román–magyar viszonnyal és Orbán Viktorral foglalkozik, majd csupán ezt követi a küldetésnyilatkozatban is felvállalt Moldova-problematika hat (6) elemzéssel. Négy (4) elemzés Oroszországgal, pontosabban a putyini propagandával foglalkozik. Mindezek mellett mindössze további nyolc (8) foglalkozik geopolitikai kérdésekkel (Trump politikája, Irán és a Közel-Kelet).

A LARICS narratívája már a puszta témaválasztásaival is körvonalazódik; az egyes elemzői szövegek pedig ezt a „történetet” díszítik fel részletekkel. A történet maga pedig az a helyzetértelmezés, amely szerint Romániának két ellenséges – és egymással szövetségre lépő – szomszéd, Oroszország és Magyarország közé szorulva kell megvédenie önmagát. E narratíva a kontinuitás jegyében született:

a hagyományos magyarellenesség folytatása új fogalmi keretben.

A LARICS a historizáló magyarellenesség fogalomkészletét egy geopolitikai szótárral próbálja felváltani, amelyet – feltehetőleg – az euroatlanti világban is kommunikálhatóbbnak vél. (Mellékesen: mindezzel az önviktimizáció reflexeit is átviszi ebbe a fogalmi világba.) A célhoz fogalmi újításokat is társít: Dan Dungaciu, a román geopolitika egyik feltörekvő szerzője szerint, a magyar törekvések rejtett célja az Erdély fölötti „társszuverenitás” megszerzése. A szó mögött természetesen a globális világ egy ismert – és tulajdonképpen szokványos – jelensége rejlik: a magyar befolyás megjelenése az integrált gazdasági, információs és szellemi tereken keresztül, ami természetesen érzékenyen érinti a román autarkiára való beállítottságot. Nos, az integrációnak ezt a természetes módon is értelmezhető folyamatát helyezi át Dungaciu új konceptuális leleménye egy geopolitikai területszerző kontextusba.

A LARICS a magyar–román viszony geopolitizált újrafogalmazásával egyrészt eladhatóbbá kívánja tenni a „vádat”, miszerint

Magyarország Erdély megszerzésére törekszik

(ugyanis a hagyományos fogalmakkal ez már nem védhető tézis a NATO-n és az Unión belül). De nem csupán erről van szó: a román geopolitikai önviktimizáció egyúttal annak jele is, hogy Románia mind a mai napig nem találja a választ történelmileg megörökölt helyzetére Délkelet-Európa többszörös peremén.

És az már csupán az újrakonceptualizálás diszkrét bája, hogy a LARICS-féle új román narratíva módszertani kiindulópontja az álhír-gyártás kritikai elemzése. Mások kíméletlen leleplezése az egyik legmegfelelőbb starthelyzet a saját „történet” felmutatására.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS