// 2026. augusztus 9., vasárnap // Emod

LARICS, avagy az új román narratíva

// HIRDETÉS

Közhely: álhírek korszakában élünk. Ennek oka – közismerten – a társadalmi kommunikáció szétterülése: immár nem körülhatárolható elitcsoportok működtetik a meghatározó befolyással rendelkező csatornákat, hanem a sokak által elérhető közösségi médiák.

Ezek váltak az álhírek tenyészhelyeivé, mintegy eredményeként a kiteljesedett véleménydemokráciának: mindenki ugyanazon az alapon tehet közzé tartalmakat, amelyeket éppen helyesnek vagy alkalmasnak talál. Paradox módon, épp ez a szétterülés teszi definiálhatatlanná a „fake news” fogalmát, azt a fogalmat, amelynek elterjedéséért alighanem Donald Trump tette a legtöbbet mikroblogja révén.

A „fake news” ugyanis a „tény” és a „vélemény” azon keveredése, amely a politikában nem is annyira új: annak immár két évezrede sajátja.

A politikai viták: hitviták, tényszerűségek köntösében. És a „tények” szerepe nem az, hogy ezekben a vitákban a valóság valami „objektív”, „független” leképzését adják, hanem az, hogy a véleménypolarizációt az egyik vagy a másik fél vagy tábor előnyére alakítsák.

Felmerül a kérdés: az álhírek tömeges generálásának a korában (amelyben most már „mindenki” részt tud venni) van-e szerepe az eliteknek és a politikusoknak? Azt lehet mondani, hogy

a szétterült kommunikáció átalakította a politikusok és a közvélemény-formáló elitek szerepét.

A szerepük most már nem az, hogy a közösségi célokat megnevezzék, cselekvési irányt mutassanak, hanem inkább az, hogy a folyamatokhoz és döntéseikhez érthető „történeteket” – narratívákat – kreáljanak. Továbbá, a narratívák versenyéhez kell irányzékot adniuk, fogalmi ácsolatot teremteniük. Ez utóbbi látványosan átalakította a politikai elemzői műhelyek szerepét is, amelyek egyre többet vállalnak a politikai narratíva-teremtés segédleteinek kidolgozásában.

Honi – romániai – példája ennek a LARICS (a rövidítés a Bukarestben működő, Információs hadviselést és stratégiai kommunikációt elemző laboratórium nevet viselő elemzői műhely román nevét takarja). Az elemzőcsoport küldetésnyilatkozata szerint

eseményeket és a nemzetközi sajtót vizsgálja az „információs hadviselés” tekintetében,

elsősorban Románia és Moldova Köztársaság helyzetére vonatkoztatva. Az elemzések témái azonban már önmagukban is – megválasztásukkal – tartalmaznak egyfajta narratíva-építő irányultságot. 2019 második félévében a LARICS (honlapja szerint) 27 geopolitikai és „stratégiai” elemzést tett közzé, amelynek több mint egyharmada (9 elemzés) Magyarországgal, a román–magyar viszonnyal és Orbán Viktorral foglalkozik, majd csupán ezt követi a küldetésnyilatkozatban is felvállalt Moldova-problematika hat (6) elemzéssel. Négy (4) elemzés Oroszországgal, pontosabban a putyini propagandával foglalkozik. Mindezek mellett mindössze további nyolc (8) foglalkozik geopolitikai kérdésekkel (Trump politikája, Irán és a Közel-Kelet).

A LARICS narratívája már a puszta témaválasztásaival is körvonalazódik; az egyes elemzői szövegek pedig ezt a „történetet” díszítik fel részletekkel. A történet maga pedig az a helyzetértelmezés, amely szerint Romániának két ellenséges – és egymással szövetségre lépő – szomszéd, Oroszország és Magyarország közé szorulva kell megvédenie önmagát. E narratíva a kontinuitás jegyében született:

a hagyományos magyarellenesség folytatása új fogalmi keretben.

A LARICS a historizáló magyarellenesség fogalomkészletét egy geopolitikai szótárral próbálja felváltani, amelyet – feltehetőleg – az euroatlanti világban is kommunikálhatóbbnak vél. (Mellékesen: mindezzel az önviktimizáció reflexeit is átviszi ebbe a fogalmi világba.) A célhoz fogalmi újításokat is társít: Dan Dungaciu, a román geopolitika egyik feltörekvő szerzője szerint, a magyar törekvések rejtett célja az Erdély fölötti „társszuverenitás” megszerzése. A szó mögött természetesen a globális világ egy ismert – és tulajdonképpen szokványos – jelensége rejlik: a magyar befolyás megjelenése az integrált gazdasági, információs és szellemi tereken keresztül, ami természetesen érzékenyen érinti a román autarkiára való beállítottságot. Nos, az integrációnak ezt a természetes módon is értelmezhető folyamatát helyezi át Dungaciu új konceptuális leleménye egy geopolitikai területszerző kontextusba.

A LARICS a magyar–román viszony geopolitizált újrafogalmazásával egyrészt eladhatóbbá kívánja tenni a „vádat”, miszerint

Magyarország Erdély megszerzésére törekszik

(ugyanis a hagyományos fogalmakkal ez már nem védhető tézis a NATO-n és az Unión belül). De nem csupán erről van szó: a román geopolitikai önviktimizáció egyúttal annak jele is, hogy Románia mind a mai napig nem találja a választ történelmileg megörökölt helyzetére Délkelet-Európa többszörös peremén.

És az már csupán az újrakonceptualizálás diszkrét bája, hogy a LARICS-féle új román narratíva módszertani kiindulópontja az álhír-gyártás kritikai elemzése. Mások kíméletlen leleplezése az egyik legmegfelelőbb starthelyzet a saját „történet” felmutatására.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Román Rendőrség azt üzeni, semmiképpen ne higgyenek a Román Rendőrségnek – hírmix
Főtér

A Román Rendőrség azt üzeni, semmiképpen ne higgyenek a Román Rendőrségnek – hírmix

További híreink: sziklát akart a Dunába robbantani a hadsereg, egyelőre sikertelenül, az illetékes szerint pedig semmiféle korlátozás nem lesz a lakossági áramfogyasztásban.

Meddig használható még a régi személyi?
Krónika

Meddig használható még a régi személyi?

Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen
Székelyhon

Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen

Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.

Büntetőfeljelentést tett Majka ügyvédje a romániai telefonszámról érkezett fenyegetés miatt
Krónika

Büntetőfeljelentést tett Majka ügyvédje a romániai telefonszámról érkezett fenyegetés miatt

Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.

Életét vesztette két halász, akiket villámcsapás ért a Maros partján – frissítve
Székelyhon

Életét vesztette két halász, akiket villámcsapás ért a Maros partján – frissítve

Villám csapott két, a Maros partján halászó férfiba csütörtök kora délután Szászrégenben. A mentősök erőfeszítései ellenére életüket nem sikerült megmenteni.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS