A magyar animáció nagy varázslója nem érhette meg utolsó műve bemutatóját, de mi ne hagyjuk ki!
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben”
– ha máshonnan nem is, az iskolai magyarórákról ismerősek lehetnek a magyar költészet emer remekbe szabott sorai (a Toldi előhangjának felütése), amelyek gyermekként – engem legalábbis – valamiféle misztikus borzongással töltöttek el.
Amikor Jankovics Marcell idén májusban elhunyt, a halálára írott nekrológomat azzal zártam, hogy várjuk utolsó monumentális vállalkozásának, a Toldinak a bemutatóját, amelyet ő maga sajna már nem érhetett meg. Most pedig itt van, elkészült, bemutatta vasárnap a Duna Televízió, mármint nem az egészet, hanem az előhang, illetve az első és második ének adaptációját, és nem csalódtunk benne.
Arany János talán legismertebb művét ugyanis tizenkét, fejenként mintegy tízperces epizódban (plusz előhang) dolgozta fel a Kecskemétfilm animációs filmstúdió – vagyis az elbeszélő költemény mindegyik énekét külön részben.
És bár a sorozat elkészítésén a híradások szerint a legendás kecskeméti műhely közel nyolcvan szakembere dolgozott, az egész fölött ott magasodik Jankovics Marcell alkotói alakja, az ő kézjegyét fedezni fel a rajzfilm minden képkockáján. Az a kézjegy, amit jól ismerhetünk a Magyar népmesékből, a János vitézből, a Fehérlófiából vagy Az ember tragédiájából, a kreatívan értelmezett magyar népi szimbólumkincs által meghatározott képi világ, a historizáló, de cseppet sem unalmas látásmód.
Ez utóbbit azért fontos megjegyezni, mert jó lenne, ha az se tántorodna el a Toldi megtekintésétől, aki számára a kötelező olvasmányok címkéhez kellemetlen emlékek társulnak. Rajzfilmek – pontosabban a bevallottan az ifjúság számára készült animációs munkák – esetében nincs jobb tesztalany a gyerekeknél. Márpedig én az első három részt a gyerekeim körében néztem meg: a kisebbek is élvezték, de a nagyobbik lányom, aki elrúgta a tizenkettőt, egyenesen imádta.
Hiszen ő már képes volt felfedezni a film szubtilis nyelvi és képi humorát, az olyan apró vizuális poénokat, mint hogy Arany figurája afféle fantom-elbeszélőként fintorog a duzzogó főhős háta mögött, a bivalyerős Miklós előtt elvonuló katonák lájkokat dobálnak a rudat tartó ifjúnak, a címerállatok vicsorogni kezdenek a pajzson, az állókép egy részlete viccesen bemozdul, Toldi Györgynek, a „rókalelkű bátyá”-nak farka nő hátul, a zabáló vitézek sáskává változnak vagy a vetkőző legények felsőteste szelektíven barnult – mindezt úgy, hogy a humor és az irónia cseppet sem vesz el a szöveg és a kép veretességéből.
Szóval várjuk a következő epizódokat, vasárnap esténként a Dunán, közép-európai idő szerint 19.40-kor (az eddigiek visszanézhetők a Médiaklikken, itt az előhang, itt az első ének, itt pedig a második).
Kösz, Jankovics mester – az Aranyért, ami fénylik.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.