A magyar animáció nagy varázslója nem érhette meg utolsó műve bemutatóját, de mi ne hagyjuk ki!
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben”
– ha máshonnan nem is, az iskolai magyarórákról ismerősek lehetnek a magyar költészet emer remekbe szabott sorai (a Toldi előhangjának felütése), amelyek gyermekként – engem legalábbis – valamiféle misztikus borzongással töltöttek el.
Amikor Jankovics Marcell idén májusban elhunyt, a halálára írott nekrológomat azzal zártam, hogy várjuk utolsó monumentális vállalkozásának, a Toldinak a bemutatóját, amelyet ő maga sajna már nem érhetett meg. Most pedig itt van, elkészült, bemutatta vasárnap a Duna Televízió, mármint nem az egészet, hanem az előhang, illetve az első és második ének adaptációját, és nem csalódtunk benne.
Arany János talán legismertebb művét ugyanis tizenkét, fejenként mintegy tízperces epizódban (plusz előhang) dolgozta fel a Kecskemétfilm animációs filmstúdió – vagyis az elbeszélő költemény mindegyik énekét külön részben.
És bár a sorozat elkészítésén a híradások szerint a legendás kecskeméti műhely közel nyolcvan szakembere dolgozott, az egész fölött ott magasodik Jankovics Marcell alkotói alakja, az ő kézjegyét fedezni fel a rajzfilm minden képkockáján. Az a kézjegy, amit jól ismerhetünk a Magyar népmesékből, a János vitézből, a Fehérlófiából vagy Az ember tragédiájából, a kreatívan értelmezett magyar népi szimbólumkincs által meghatározott képi világ, a historizáló, de cseppet sem unalmas látásmód.
Ez utóbbit azért fontos megjegyezni, mert jó lenne, ha az se tántorodna el a Toldi megtekintésétől, aki számára a kötelező olvasmányok címkéhez kellemetlen emlékek társulnak. Rajzfilmek – pontosabban a bevallottan az ifjúság számára készült animációs munkák – esetében nincs jobb tesztalany a gyerekeknél. Márpedig én az első három részt a gyerekeim körében néztem meg: a kisebbek is élvezték, de a nagyobbik lányom, aki elrúgta a tizenkettőt, egyenesen imádta.
Hiszen ő már képes volt felfedezni a film szubtilis nyelvi és képi humorát, az olyan apró vizuális poénokat, mint hogy Arany figurája afféle fantom-elbeszélőként fintorog a duzzogó főhős háta mögött, a bivalyerős Miklós előtt elvonuló katonák lájkokat dobálnak a rudat tartó ifjúnak, a címerállatok vicsorogni kezdenek a pajzson, az állókép egy részlete viccesen bemozdul, Toldi Györgynek, a „rókalelkű bátyá”-nak farka nő hátul, a zabáló vitézek sáskává változnak vagy a vetkőző legények felsőteste szelektíven barnult – mindezt úgy, hogy a humor és az irónia cseppet sem vesz el a szöveg és a kép veretességéből.
Szóval várjuk a következő epizódokat, vasárnap esténként a Dunán, közép-európai idő szerint 19.40-kor (az eddigiek visszanézhetők a Médiaklikken, itt az előhang, itt az első ének, itt pedig a második).
Kösz, Jankovics mester – az Aranyért, ami fénylik.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.
A kolozsvári tűzoltók kedden megtalálták annak a négyéves gyermeknek a holttestét, aki január 23-án tűnt el a Kis-Szamosban.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Jelentős hóréteg alakult ki szerdára virradóra térségünkben a kedd délután óta tartó havazás miatt. Mutatjuk, hogy hol mekkora a hóvastagság.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.