A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum közös numizmatikai kiállításán mintegy 300 érmet lehet megcsodálni.
Az Erdélyi Történeti Múzeumban Coronatus in Regem Hungariae címmel november 24-én, pénteken 17 órától rendhagyó kiállítás nyílik, mely a magyar koronázások alkalmával kibocsátott arany-, ezüst és bronzérmeket mutatja be. A mintegy 300 darabból álló numizmatikai gyűjtemény egyik fele a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumból származik, a másik jelentős része pedig a Kolozsváron őrzött érmeket sorakoztatja fel. Többek között látható lesz az Erdélyi Történeti Múzeum örökségének egyik páratlan darabja, egy arannyal futtatott ezüstérem, amelyet I. Lipót magyar király 1655-ös pozsonyi koronázásakor, a királyné tiszteletére bocsátottak ki.
A legrégebbi koronázási érem 1508-ból, II. Lajos magyar király idejéből származik, ezt követi I. Miksa 1563-ból származó érme. A legutolsót IV. Károly, az utolsó magyar király 1916. december 30-i koronázásakor verették. Az évszázadok során összesen 24 alkalommal koronáztak királyt és királynét, és mindegyik alkalomra külön érmet bocsátottak ki.
Az érmek mellett a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.
Ezekből láthatunk tehát egy válogatást az Erdélyi Történeti Múzeumban. A kiállítás január 24-ig lesz látogatható.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
Van ez a reformkormány, tele hozzáértő, határozott, kitartó és (főleg!) a hazai állami szőnyegek alá sepert mocskot kiseperni akaró reformpolitikusokkal. Aztán lépésről lépésre kiderül, hogy mégsem.
Nem tettek jót az esőzések a Korond-patak elterelésének, hiszen a kialakított vezetékrendszer nem tudja elnyelni teljes egészében a megnövekedett hozamot. A történtekről nem tartottak sajtótájékoztatót, de a munkapont vezetője nyilatkozott lapunknak.
A kormány által a különleges nyugdíjak rendszerének átalakítására kidolgozott reform minden olyan kategóriát érint, amely ilyen juttatásokban részesül, nem csak a bírókat és ügyészeket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Menet közben vesztett el két kocsit a Nagyvárad–Konstanca vonalon közlekedő InterRegio személyvonat kedden este. A kocsik a vontatókapocs meghibásodása miatt szakadhattak le, az utasok pedig két állomás között, a mezőn rekedtek.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.