Elkészült végre a kolozsvári zenekar nyolcéves utazásának krónikája. Elmondjuk, mit gondolunk róla.
Úristen, hogy repül az idő! Bő öt év telt el azóta, hogy azt írtuk egy kolozsvári vetélkedő kapcsán, a FUNKorporation a legjobb dolog, ami az erdélyi könnyűzenével történt.
Nem volt ebben semmi túlzás: a kezdetben invenciózusan áthangszerelt feldolgozásokkal jelentkező, majd a repertoárt saját szerzeményekkel színesítő társulat már
nélkülük nem nagyon illik fesztivált szervezni ebben a kies hazában.
[embed]
[/embed]
Arról nem is beszélve, hogy izmos klubkoncertjeik évek óta eseményszámba mennek, kíváncsiak voltunk hát, hogy
Hétfőn végre megjelent a FUNKorporation régóta ígérgetett első albuma, a KRONIKL, és már az első meghallgatás után elégedetten nyugtáztuk, a kolozsvári zenekar csuklóból megoldotta a feladatot.
Kezdjük a nagy lényeggel: az mindenképp jó pontnak számít, ha egy zenei kiadványt nehéz behatárolni műfajilag – lehetne itt garage funkozni, jazzy soulozni meg balkánpopperkedni, de a KRONIKL esetében ennél sokkal többről van szó.
Nem csoda, hiszen a kiadvány nyolc év munkáját gyűjti csokorba, a dalokat akár az alkotói közösség életének fontos stációiként is értelmezhetjük. A közös nevező pedig az, hogy a zenekar mindenfajta erőlködés nélkül azt csinálja, amit a legjobban tud, és ezzel mindenki jól jár: táncra invitál – hol egy dögös funky groove-val, hol egy szexi diszkós lüktetéssel, hol egy Motown-os időket idéző soulos-dzsesszes-popos fincsiséggel.
[embed]
[/embed]
A legtöbb szám nyilván ismerős lehet a koncertlátogató funkereknek, de akad meglepetés is: pár kiváló remix, na meg a befelé fordulósabb, kórussal (!) megtámogatott Soul című trekk, amely bármelyik – hasonló zenei esztétikával dolgozó – neves előadó dicsőségére válna.
A FUNKorporation a 28 évesen elhunyt Szántó Lóránd emlékének ajánlja a lemezt – a zenekar korábbi basszusgitárosát egy nagyváradi fellépés után halálra gázolta egy kamion Feketetón, 2017-ben –, aki most biztosan elégedetten kacsintana.
A KRONIKL-t (többek közt) itt lehet meghallgatni:
[embed]https://www.youtube.com/playlist?list=PLQ-ZUnWsZ2yp5pkBa_-OJhxLGVib8TVfF[/embed]
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
További hírek: a PSD végre méltóztatik visszatérni a koalíciós ülésekre, Bihar megyében pedig magyarországi rendőrök is ellenőrizhetik a sofőröket.
Hosszú ideig próbálták megmenteni annak a férfinek az életét, aki szombat este az István, a király koncert helyszínére menet rosszul lett, és végül elhunyt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes mértékben támogatja a szükséges reformokat, valamint a kiváltságok és a szinekúrák megszüntetését.
A csíksomlyói nyeregben újra megelevenedett a rockopera, amely nemzedékek óta összeköt bennünket. Tízezrek énekelték együtt a dalokat, a fények és a himnuszok pillanatai pedig örökre beégtek az emlékezetbe.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.