Pénteken fogadja el a banki, távközlési és energetikai különadókat a kormány sürgősségi rendelettel – jelentette be csütörtök este Liviu Dragena, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Ezen kívül viszont más konkrétumot nem tudott mondani róluk, illetve annyit, hogy még ma este és holnap reggel is módosulhatnak, mert folyamatosan dolgoznak a rendelet szövegén a kormányban.
A különadókat bíráló nagyvállalatoknak azt üzente, ne merjék zsarolni a román államot, szerinte ugyanis az OMV Petrom azzal fenyegetett, hogy csökkenti a gáztermelést. A sürgősségi rendelet magánnyugdíjakat érintő részét elintézte azzal, hogy
majd a rendelet elfogadása után magyarázzák el,
de ahogy ő értette, semmi rossz nem történik majd. Még szerencse, hogy Dragnea esti sajtótájékoztatójáig már bezárt a bukaresti értéktőzsde, így a szerdai 11,21%-os zuhanást (amit a különadók kedd esti belengetése váltott ki, és ami nagyjából a tőzsdei értékpapírok idei teljes növekménye volt) csütörtökön már „csak” egy 1,91 százalékos csökkenés követte. A tegnapi zuhanáshoz Dragnea mindössze egy kolosszális általánosságot fűzött, miszerint a kormány érdeke, hogy ne dőljön be a román gazdaság.
A 2019-es állami költségvetésről, amit már el kellett volna fogadni ahhoz, hogy az önkormányzatok is időben tervezhessék saját büdzséjüket, csak annyit mondott, hogy majd valamikor januárban fogadják el, és még meglátják Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, hogy összehívnak-e érte rendkívüli ülésszakot a parlamentben, és ha igen, mikor.
A belengetett különadók egyik legnagyobb veszélye,
hogy megfogalmazásuk homályos, nem egyértelmű, és az sem tiszta, melyiket hogy akarja bevezetni a kormány, áll abban a jelentésben, amelyet ma adott ki az egyik legnagyobb auditcég, a PwC România.
Bírálja a banki aktívákra kivetni szándékozott különadót egyrészt azért, mert nem világos, hogy évente vagy negyedévente vetné-e ki a kormány, másrészt azért, mert magasról indul és progresszív a bankközi kamatláb, a ROBOR függvényében. Megemlíti, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is vetettek ki ilyen adót, de jelentősen kisebbet, és egységeset, nem progresszívet. Az egész különadónak nem világos a hatása, mert nem előzte meg hatástanulmány és egyeztetés, így kiszámíthatatlan, hogyan hat a vállalati és a lakossági hitelek árára.
Mellesleg a ROBOR szintje 15 hónapja, 2017 szeptemberében már meghaladta a 1,5 százalékot, amely fölött indulna a banki különadó – közölte ma a jegybank.
Felrója, hogy az egyik, távközlési cégekre kivetett adó konkrétan a hétszeresére nő, és mivel ez valószínűleg túllépi azokat az adminisztratív kiadásokat, amelyek fedezésére egyáltalán kivethető, nem kizárt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít miatta Románia ellen.
A földgáz árának korlátozása 2020 februárjáig
MWh-ként 68 lejre a jelentés szerint szembemegy az árliberalizációs európai szabályokkal, az energetikai cégek üzleti forgalmára kivetett 0,1 százalékos adó felemelése a harmincszorosára, 3 százalékra pedig ellentétes lehet az európai áfaszabályokkal.
Mi több, az energetikai cégek emiatt csökkenthetik a beruházásaikat, ami nem túl jó ötlet a jelentés szerint, mert a szárazföldi energiatermelő és -szállító infrastruktúra épp most kezd elavulni az országban, az offshore kitermelések elkezdését pedig a vállalatok egyszerűen elhalaszthatják.