patr(idi)óta
Jean St'Ay
2018. december 5. szerda, 09:44
És aki keres, ugye, az talál. És nem ám az ellenséges magyar médiában. Sokánt: a baráti franciában!

Iszonyú felháborodást keltett a minap a százéves lázban égő mioritikus legelőkön a hír, minszerint a német ZDF közszolgálati tévé és a DPA hírügynökség úgy mert megemlékezni 1918-ról, mint amikor Románia egyesült annektálta Erdélyt. A román külügy, a politikum, a közszolgálati tévé alaposan odacsapdosta a seggét a német küszöbökön, melynek eredményeképpen a vérlázító igét egy kedvesebbre cserélték, és ment tovább az élet.

Igen ám, de az egységes és oszthatatlan nemzetőrök gyanút fogtak. Ha egyszer előfordul, előfordulhat másodszor, többedszer is. Árgus szemekkel pásztázták a nemzetközi médiaprérit, és ahogy az már lenni szokott: aki keres, talál.
A patrióták kiszúrtak egy interjút a Le Point című francia hetilapban. Jól látja, kedves Olvasó: nem az angolban, nem a lengyelben, nem az oroszban, pláne nem a magyarban. A franciában. Ráadásul a Le Point egy kábé 400 000-es példányszámban megjelenő hetilap, szóval izé, nem nevezhető épp zugújságnak.

Az interjú alanya bizonyos Isabelle Davion, aki a Sorbonne nevű párizsi egyetemen tanít (elég híres, a hírek szerint), szakterülete pedig, többek között, Kelet-Európa jelenkori története és az I. világháború.

Már a cikk címétől agyvérzést kaptak a mioritikus nemzetőrök. Aszongya: Száz éve született Románia. Mi van??? Mi az, hogy száz éve? Az oké, hogy a sötét, dekadens és primitív Világ nem ismeri el az ezeréves Dáko-Romániát, de hogy száz éve született volna… na, ez több a soknál. Közben kicsit érthetetlen a tiltakozás, hiszen maguk a románok is a száz éves születésre repültek rá. Ráadásul az interjúban a történész asszony el is mondja (igaz, ez is értelmezés kérdése), hogy az Ókirályság 1878-ban már létrejött, Moldva és Havasalföld egyesülése nyomán, vagyis már létezett egy Románia. Igen ám, csakhogy hozzá merte tenni, hogy ez a Románia frusztrált királyság volt, amely további területekre áhítozott. Kész, blaszfémia!

Aztán jött a következő sokk. A történész asszony azt merte mondani, hogy a Bánság ősi magyar föld. Nyilván, ezen is el lehetne vitatkozgatni, mármint, hogy ez mit is jelent pontosan. Itt azonban a nemzetőr agyakban már eggyel több ér pattant el a kelleténél. Annyira elpattant, hogy az Erdélyre vonatkozó mondatot simán félrefordították, hogy felháborító legyen. Az eredeti mondat ugyanis így hangzik:

„Et enfin la Transylvanie arrachée à la Hongrie.”

Magyarán:

„Végül Erdélyt elszakították Magyarországtól.”

Persze, ettől is felmegy bármely mélyromán vérnyomása. Viszont a cikk szerzője addig kutakodott az arracher ige jelentései között, míg talált egy igazán rettenetest: lopni. És így lett a fenti mondatból a következő:

„És végül Erdélyt ellopták Magyarországtól.”

Nos, kíváncsian várjuk, mikor és hogyan vonja felelősségre a román külügy, politikum, sajtó a baráti francia médiát, no meg az álhírterjesztő, centenáriumtagadó történész hölgyet.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29140

Beérkezett trackbackek

Alig egynapos, de már emlékművet kapott.
Százak próbálják kiásni Temesvárt a hóból, míg Robuék dísztanácsüléseznek. De hát mit tegyenek, ha most van az évforduló?
Az új alakulat a MRI helyét veszi át.
Ha mindenki olyan hitelesen és érdekesen beszélne a függőségről, mint Kalóz János pszichológus-addiktológus, lehet, hogy kevesebb szerhasználó lenne. Megtudtuk, mitől lesz függő valakiből és hogyan lehet ebből kimászni.
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.